Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-13
30 - Van szigorítás a pénzfelhasználásban, ez tény. De nem az újak miatt. Ez azért van, mert 13 éve nincs elfogadott zárszámadás az Európai Unióban. A nagyberuházások évekig húzódtak. Ezt megelégelték, már az új tagok belépése előtt. Hadd mondjak egy magyar példát: a központi szennyvíztisztító Budapesten európai pénzből valósul meg. Az előkészítés már a 90es évek végén elkezdődött. Most írtuk alá a megvalósítási szerződést és 2009ben kezd üzemelni, 201220 15 között kell elszámolnunk. Ez így nem igazán hatékony, s az unióban sok ilyen van. Érthető hát, ha itt gyorsítani, szigorítani akarnak, mert az unió polgárai kezdik megelégelni ezt a munkamódszert. - Tényleg semmi ellentét nincs a régiek és újak között? - Nincs. Eseti, ügyközpontú koalíciók vannak a tagországok között. A régiek közül két egyértelmű nettó befizető ország van, Németország és Ausztria. Ők támogatták leginkább a bővítést. Agrárvitákban mi általában a franciákkal vagyunk együtt. Tehát az érde kek mozgatják a tagokat, s nem a múlt. - Térjünk vissza a hazai gyakorlathoz: mit változtatna még a jelenlegi rendszeren? - A stratégiai gondolkodásnak, a horizontális együttműködésnek hiányzik ma a bázisa, gyakorlata. Ezért először is a még létező strat égiai szervező központokat megerősíteném, s folyamatosan bevonnám a kormányzati munkába. A miniszterelnök mögött olyan környezetet alakítanék ki, ahol az improvizációnak kicsi a tere, ahol olyan tudás halmozódik fel, amely gyors és alapos döntéseket tesz l ehetővé. Ez az európai uniós pénzek hatékony felhasználásához nélkülözhetetlen. - Vagyis az európai ügyek miniszterének pozícióját erősítené? - Nem. Az európai ügyek minisztere is csak egy koordinatív funkció, de ma már a kormányzati napirendi pontok 80 s zázaléka kötődik az unióhoz. Ezért közvetlenül a miniszterelnök mögött két fő funkciót erősítenék meg: lenne egy kancellária, amely az egész államigazgatás modernizációját, koordinációját szervezeti szempontból és logisztikai szempontból vezényli. És lenne egy másik egység, amely az állam fejlesztőberuházó tevékenységét végezné. A kettő a miniszterelnök irányítása alatt dolgozna együtt. Hadd mondjak egy példát: az egészségügy a jövőben nemcsak a gyógyítást jelenti, hanem a biológiai kutatást, a gyógyszerip art, az egészségturizmust, az egészséges életmódot is. Ennek lehet a felelőse az egészségügyi miniszter, ám az irányítás a kormányfő feladata. Ehhez pedig új szemléletű, más felépítésű kormányfői hivatal szükséges. kocsi vissza A radikális vezér szerint Belgrád akár fegyverrel is megvédi Koszovót Magyar hírlap, 2006. február 13. Belgrádban alaposan felkavarta a kedélyeket Tomislav Nikolicnak. Szerbia megszállásnak venné Koszovó függetlenné nyi lvánítását – mondta a szerb radikálisok vezetője, és szerinte ezzel Kostunica miniszterelnök is egyetért. Belgrádban alaposan felkavarta a kedélyeket Tomislav Nikolicnak, a radikális párt alelnökének újabb kardcsörtető nyilatkozata. Vojislav Kostunicával folytatott megbeszélése után kijelentette: megállapodtak a kormányfővel, hogy a tartomány esetleges függetlensége esetén ki kell mondani a parlamentben, hogy az ország egy része megszállás alá került, és minden eszközzel meg kell védelmezni a szuverenitást . Kostunica ezt nem cáfolta, pártjának, a Szerbiai Demokrata Pártnak a szóvivője pedig tegnap azzal próbálta csillapítani a kedélyeket, hogy Nikolic úgymond, "kissé eltúlozta a dolgot". A többi párt képviselője kivétel nélkül elutasította a radikálisok ha rcias állásfoglalását, és rendkívül károsnak minősítette, tekintettel a Koszovó jövőjéről szóló tárgyalásokra. Az ellenzéki Demokrata Párt szóvivője aggasztónak nevezte a kormányfő hallgatását, a kormánykoalícióban részt vevő G17 Plus képviselője pedig köz ölte, hogy nem támogatnának egy ilyen határozatot. Egyben emlékeztetett arra, hogy Koszovó hat éve lényegében NATOmegszállás alatt áll, és ez annak a Milosevicrezsimnek a vétke, amelyben Nikolic miniszterelnökhelyettesi posztot töltött be. A radikális vezető nyilatkozata a kilencvenes éveket idézi, amikor a Milosevic – Seselj kettős szembeszállt az egész világgal, s ez háborúhoz vezetett. Független belgrádi elemzők szerint az ilyen megnyilatkozásokkal Szerbia elveszítheti támogatóit a hathatalmi összekötő csoportban is. A viszály a koszovói szerbeket is megosztotta. Míg a mérsékeltebb szárny képviselői károsnak minősítik a radikális politikus kijelentését, Artemije ortodox püspök szerint ez a legmegfelelőbb válasz, minden más hazaárulás lenne. A koszovói albán kormány küldöttsége február 20án találkozik Szerbia képviselőivel, megnyitva az utat a tartomány jövendő státusáról szóló tárgyalások előtt. vissza A Székely Nemzeti Tanács hivatalos ünneppé nyilváníttatná március 15ét STOP, 2006. 02. 11. 17.50
