Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-13
16 számvevőszéki határozat nyomán. Ezért – hoszszú évek óta – alapítványok és civil szervezetek pályáznak az anyaországban a közösségi célokra. A nagy tudású kollégák azt is elfeledték megírni, hogy Romániában jogi személyek nem hozhatnak létre a lapítványt, így minden alapítvány magánalapítványnak számít. Akár úgy is lehetne fogalmazni: az elmúlt években a Communitas, Iskola- és Progress Alapítványnak adott forintmilliárdok (melyet a magyar költségvetés a státustörvényben megfogalmazott célok telj esítése érdekében biztosított) Markó Béla magánalapítványának számláira folytak be. Azt sem írták meg, hogy a Szász Jenő által alapított Székelyudvarhelyért Alapítvány (mely a segélyeket fogadta) kilenctagú kuratóriumában helyet kaptak a történelmi egyháza k, a civil szervezetek, a pedagógusok és a vállalkozók képviselői is, és ez a kuratórium hagyta jóvá a támogatások kifizetését. A három médium közül a Hírszerző írta meg azt az egyáltalán nem elhanyagolható tényt, hogy Szász Jenő tavaly novemberben tételes en elszámolt az adományokkal a város összes postaládájába bedobott, ingyenes Polgári Élet című hetilapban, ahol több újságoldalon közölték a készpénzsegélyt kapott árvízkárosultak listáját, valamint a közintézmények felújítására szánt összegeket. A részleg es elszámolást elküldték akkor az adományozóknak is, a következő fázis elszámolása most várható, végső mérleg akkor lesz, amikor az adományokból épülő szociális bérlakást is befejezik. A kormánypárti médiumok azt sem tartották fontosnak megírni, hogy sok a dományozó kifejezetten azt kérte: az adományból ne csak magánszemélyeket támogassanak, hanem az árban megsérült közintézményeket is hozzák rendbe. Sokan azt is kikötötték, hogy az adományt csak egy alapítvány számlájára hajlandók befizetni. Jó tudni azt is , hogy az önkormányzatnak nem lehet sem forint, sem valutaszámlája, így az adományt a Kincstárbank azonnal átváltotta volna lejre, meglehetősen rossz árfolyamon. Az önkormányzati testület különben működésképtelen: az RMDSZ és a polgári értékeket álló frak ció egyaránt nyolcnyolc tagból áll, így egymás után három ülést voltak kénytelenek határozat nélkül zárni. A román törvények értelmében a prefektus három eredménytelen ülés után feloszlathatja a testületet, így könnyen lehet, hogy időközi választásokat ke ll kiírni Székelyudvarhelyen. A várost különben néhány napja egy érdekes fotó tartja lázban: a legutóbbi önkormányzati ülésen az RMDSZ frakcióvezetője, Borbáth István egy egyezményes, nem túl udvarias jelet mutatott be az őt fényképező újságírónak. A sport csarnok igazgatóját senki sem hívta fel a magyar sajtóból, pedig Lőrincz Géza nekik is szívesen elmondta volna azt, amit nekünk: nem tud a 2,7 milliárd lejes kárbecslésről, és ez nem is lehet igaz, hiszen csak a padló Dániából beszerzett felső burkolata 3, 7 milliárdba került. A nemzetközi fórumok által is hitelesített pályára azért volt szükség, mert itt játszik a város országos bajnok teremlabdarúgócsapata. Mellettük itt játszik és edz – többek között – öt, az országos bajnokság különböző korcsoportjaiban játszó kézilabdacsapat, a pálya pedig este fél nyolctól éjfélig bárki számára bérelhető lenne, csak akkora az igény, hogy jelenleg a hét egyetlen napjára sincs szabad helyük. Az 1980ban, a Károlyi Béla edző által vezetett román női tornászválogatott fell épésével átadott csarnokot azóta nem javították, a működtetéshez szükséges pénzt maguknak kell kigazdálkodniuk, ám most – érdekes módon – bukaresti és megyei ellenőrök vizsgálni kezdték a felújítást. A kollégák nem kérdezték meg tapasztalataikról azokat a magyarországi segélyszervezeteket sem (például a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vagy a Magyar Baptista Szeretetszolgálatot), akik az udvarhelyi polgármesteri hivatallal közösen osztották ki a segélyt. Úgy tudjuk, edd ig egyetlen adományozó sem fejezte ki aggodalmát vagy kételyeit az elosztással kapcsolatban, annak ellenére, hogy fogadatlan prókátorok mindent megtettek a zavarkeltésre. A dolgok hátterében az áll, hogy a városban a jobboldali polgármester élethalálharcot vív a Verestóy Attila szenátor által vezetett RMDSZszel. A dúsgazdag politikus sógora birtokolja a helyi tévét és az egyik rádiót, és ő ajánlotta ki a témát a magyarországi kormánypárti médiumoknak (az RTL Klub által sugárzott tudósítást a szenátor sógor ának alkalmazottja készítette). A hír kapóra jött egyeseknek Budapesten: Szász Jenő mellett bele lehetett rúgni (ráadásul kampányidőszakban) a Fideszbe is. Mint emlékezetes, a 2004. december 5i népszavazási kampányban a határon túli magyarok ellen uszító röplapokat a szocialista párt Székelyudvarhelyen nyomtatta ki, és Magyarországon használta fel. A jelenlegi választási kampányban Gyurcsányék médiája nem röplapokat, hanem kampánytémát kísérel meg Székelyudvarhelyről importálni. Az udvarhelyi polgármester mindenesetre bepereli az őt rágalmazó médiumokat, és furcsának tartja, hogy a híreket közlő sajtóorgánumok egyike sem kérdezte meg az RMDSZt arról, hogy ők miért „magánalapítványokon” és „magánszámlákon” fogadták az adományokat, támogatásokat, és mikor és hogyan számolnak el ezekkel. Az augusztusi székelyföldi árvíz kapcsán az ország jelentős része megmozdult, hogy segítsen a bajba jutottakon. Most kampány van, és sajnálatos módon ezt a nemes kezdeményezést is sikerült belerángatni a sárba. Nem emlékszem, hogy az RTL Klub például gyűjtést szervezett volna annak idején a székelyföldi árvízkárosultak javára. Tudom, egy sajtóorgánumnak nem ez az elsőrendű kötelessége, de ha vádolni van ereje, akkor talán jobban utánajárhatna a témának. vissza
