Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-13
8 Az eredeti, januári tervek szerint a két oldal képviselői február 20án ülnének tárgyalóasztalhoz Bécsben. A közvetlen megbeszélések első témája várhatóan a tartomány közigazgatásának kérdése lesz. ▪ Fatmir Sejdiu, akit pénteken választottak meg Koszovó ta rtományi elnökének a január végén elhunyt Ibrahim Rugova utódaként, mindig a szerbiai tartomány függetlenségi törekvéseit jelképező, karizmatikus Rugova közeli és hűséges szövetségese volt. Az éves 54 Fatmir Sejdiu a "Balkán Gandhijának" is nevezett Ru gova békés ellenállását támogatta a volt Jugoszlávia egykori erős emberével, Slobodan Miloseviccsel szemben a koszovói konfliktus (19981999) idején. "Folytatni fogom Rugovának a Koszovó függetlenségével kapcsolatos elképzelését" - jelentette ki Sejdiu megválasztása előtt, jelezve, hogy követi a Rugova által megkezdett utat, a függetlenségnek a Koszovó új státusáról folytatott tárgyalások keretében történő kivívását. Koszovó, amelyet az 1999es NATObombázások után ENSZközigazgatás alá helyeztek, m a már csak formálisan szerbiai tartomány. Belgrád azonban továbbra is a szerb kultúra bölcsőjének tekinti, és nem hajlandó lemondani a Koszovó feletti hatalom jogáról. "Azt szeretném, hogy a nemzetközi közösség ismerje el Koszovó függetlenségét" - hang súlyozta Sejdiu, aki feltehetően a szerb küldöttséggel első ízben február 20án találkozó koszovói albán delegáció élén is Rugova utódja lesz. "Koszovó intézményei és állampolgárai eltökéltek a demokratikus társadalom építésére és a független állam létreho zására" - hangoztatta az elnökjelölt. Még ha a tartomány lakosságának több mint 90 százalékát kitevő albánok túlnyomó többsége a függetlenség lelkes híve is, Sejdiu mérsékelt hírében áll. Hajlandó a szerb hatóságokkal is tárgyalni, akik viszont elutas ítják a párbeszédet a fegyveresek egykori vezetőivel, például Hashim Thacival, a feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt vezetőjével, a Koszovói Demokrata Párt elnökével. Fatmir Sejdiu a kormányzó Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) főtitkára azóta, hogy a pártot 1989ben megalapította Rugova, és megválasztásáig a párt parlamenti frakcióját vezette. Mindig igen elegáns, kopaszságát rendszerint fejfedővel leplezi. Közeli munkatársai szerint energikus és pragmatikus. 1991ben ő vol t a kulcsembere a függetlenségről tartott népszavazásnak, amelyet Belgrád óta azóta sem ismert el, de amely első ízben tett tanúbizonyságot a nemzetközi közösség előtt a koszovóiak szilárd függetlenségi törekvéseiről. A Rugova által szervezett, a szer b rendszer elleni passzív ellenállás évei alatt Sejdiu párhuzamos földalatti intézményeket - elnöki hivatalt és parlamentet - szervezett, amelyeket Belgrád soha nem volt hajlandó elismerni. Fatmir Sejdiu egy Podujevo közeli északkoszovói faluban szül etett, nős, három fiú édesapja. Az albán és a szerb nyelven kívül franciául és angolul beszél, a jogtudományok doktora, jogot oktatott a pristinai egyetemen. A doktorátus megszerzése után Franciaországban és az Egyesült Államokban folytatott tanulmányokat, fő szakterülete a jogtörténet. vissza Kasza József a kisebb magyar pártokat bírálta az óbecsei választási kudarcért Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2006. február 10., péntek (MTI)- Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke keményen bírált pénteken két kisebb vajdasági magyar pártot, amiért megakadályozták, hogy a VMSZ színeiben magyar polgármestere legyen a Tisza menti Óbecsének. Szabadkai sajtótájékoztatóján a legnagyobb délvid éki magyar párt vezetője arról beszélt, hogy a vasárnapi óbecsei rendkívüli polgármesterválasztás nagyon jó "gyakorlótér" volt a VMSZ számára, hogy ismét felmérje erejét a térségben. Emlékeztetett arra, hogy a másfél évvel ezelőtti önkormányzati választás kudarca után a VMSZ felszámolta saját óbecsei szervezetét, újat épített ki. Ehhez képest a párt teljesen elégedett lehet a választási eredménnyel, de bizonyosan elégedettebb lett volna, ha jelöltje, Knézi Péter bejut a második fordulóba. Kasza szerint azo nban nem a VMSZ miatt maradt el a siker. A választás első fordulójában az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) és a mérsékelten nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) jelöltje jutott tovább. A harmadiknak, Knézinek egy százaléknyi szavazat hiányzott. A 48 százalékban magyarok lakta városban a tíz jelölt közül, Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke az utolsó előtti, Friss László, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) jelöltje pedig az utolsó lett. Ka sza rámutatott arra, hogy Óbecse hagyományosan a VMDK erősségének számít, ennek ellenére, a VMSZ jelöltje ötször több szavazatot szerzett Páll Sándornál, és tízszer többet a VMDP jelöltjénél. A szavazatokból látszik, hogy csak a VMSZ jelöltje tudott volna szembeszállni a nacionalista tömb jelöltjeivel, és a jövőre nézve
