Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-10
11 A román kulturális közösség, a román politikai közösség és a román állam ún. nemzeti érdekeit ma már – a román fülnek bármily különösen hangozhat is – Frunda György, nem pedig Cozmin Gusa nemzeti kezdemén yezései ké pviselik.Botrányos címekkel riadóztatta a román politikai elitet a minap az Európai Tanács 1735ös számú ajánlása miatt a Ziua, a kormányzó Demokrata Párt hivatalos lapja. Mérgezett ajánlás, Frunda cselszövése, Románia elleni magyar támadás, A ro mán államot ért sértés – hirdette a címlap, s az utóbbi években nacionalista radikalizmusáról hírhedtté vált Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának elnöke máris az ajánlás tervezetét előterjesztő Frunda György RMDSZszenátor visszahívását célzó jog i vitát is kezdeményezett. Román nacionalista vélem é- nyek szerint ugyanis az – Európa Tanácsi jóváhagyás esetén Romániára nézve is kötelező érvényű – ajánlás me gnyitja az utat a területi autonómia kialakítása előtt. A többség kegye Volt más reakció is, d e maradjunk most e momentumnál. A Nemzeti Kezdeményezés Pártjának elnöke ugyanis "kezdeményezésével", mely inkább nacionalistának, semmint nemzetinek tekinthető, feltehetőleg csak a román kulturális nemzetnek fog ártani, a romániai politikai nemzetnek visz ont hasznára lesz, hiszen az európai képviselők figyelmét még inkább a romániai magyarság helyzetére tereli. Kénytelenek lesznek végre tudatosítani, hogy bár Romániában egy kisebb országot kitevő magyar nemzetiségű állampolgár él, ezektől a polgáraitól a r omán állam eleddig az önrendelkezés minden formáját megtagadta. A jogokat, melyekhez az utóbbi években – jobbára európai kényszerek hatására – hozzájutottunk, ma sem saját szuverén elhatározásunkból, hanem a többség valamiféle k egyéből gyakorolhatjuk. Kis számú s amúgy is erősen korlátozott jogkörű helyhatóságtól eltekintve, a kisebbség képviselőinek semmi leh etőségük arra, hogy dolgaik intézését a saját kezükbe vegyék. Márpedig ennek fontosságáról NyugatEurópát, ahol az úgynevezett szubszidiaritás elve al apján a kérdéseket már ott oldják meg, ahol azok felvetődnek, és azok, akiket a megoldások közvetlenül érintenek, nem kell meggyőzni. Az idők szava Ezekben az államokban azt a nemzetállami koncepciót, mely a román alkotmányt és a román közvélemény tú lny omó részének tudatát még mindig mélyen átitatja, már régen elkezdte kiszorítani egy új, érlelődő szemlélet, mely az egyéni jogok hagyományos rendszerét a közösségi jogok tételeivel egészíti ki. Azok az érvek tehát, m elyeket Cozmin Gusa és más "nemzeti kezd eményezők" megfogalmaznak, csakis a Romániával szembeni fenntart á- sokat fokozhatják. Még inkább ez lenne a helyzet, ha Gusa kezdeményezése eredménnyel járna, s Frunda Gyö rgyöt a román parlament visszahívná az Európai Tanácsból. Ezt az intézkedést az európai többség könnyen megto rlásként értelmezhetné, s ez a román demokrácia nyugati megítélésére nézve bizony szomorú következményekkel járhatna. Ma már román értelmiségiek is figyelmeztetnek rá: a román politikai elitnek föl kéne fognia, hogy a világ megvá ltoz ott, és továbbra is változóban van, a román nemzetnek (értsünk bármit is e fogalmon) a Nyugat szemében ma már nem a magyar kisebbség önrendelkezési törekvéseinek meghiúsítása, hanem csakis e törekvések támogatása lehet hasznára. Frunda György személye, ja vaslatai és állásfoglalásai csak használnak Romániának, a nacionalista tábor "kezd eményezései" azonban egyértelműen ártanak. Az utóbbiak a nyugatiaknak csakis azt jelezhetik, hogy a román pol itika még mindig 19. századi fogalmakban közelíti meg a 21. száza d problémáit. Frunda György kezdeményezései és a törvényhozási munkában való részvétele ennek éppen az ellenkezőjét jelzik: a mai Romániát az Európa T anácsban már valóban európai szellemiségű kisebbségi politikusok is képviselhetik. Szerencsére Frunda ott sincs egyedül, vannak román nemzetiségű társai is, akik érzik az idők változását, s bár a még mindig nacionalista hazai közvéleménytől és a Gusaféle "nemzeti kezdeményezésektől" való félelmükben nem is foglalnak állást Frunda mellett, nem ítélik el tevéke nységét sem. Ha a román állam polgárai tárgyilagosan ítélnék meg a helyzetet, már régen rá kellett volna ébredniük, hogy a román kulturális közösség, a román politikai közösség és a román állam ún. nemzeti érdekeit ma már – a román fülnek bármily különöse n hangozhat is – Frunda György, nem pedig Cozmin Gusa nemzeti kezdeményezései ké pviselik. A magyar Frunda György románnak is jobb, mint a román Cozmin Gusa, hiszen utóbbinak a "kezdem é- nyezései" a szó szoros értelmében befeketítik Romániát, a román nemzetet . Jövendő büszkeségek Hogy ez megtörténhet, abban a román napisajtónak is óriási a felelőssége. Csak a kulturális hetilapokban – és ott is szórványosan – jelenhetnek meg olyan a vélemények, melyek a magyar törekvéseket természeteseknek, maguktól értetődőkne k, az Osztrák – Magyar Monarchiában élő románság önrendelkezési törekvései egyenes ági leszárm a-
