Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-08
28 Megfigyelők szerint a kereszténydemokraták indokot kerestek arra, hogy kiléphessenek a kormányból. Hogy kampányfogásról van szó, nos, erre utal: a párt eleve tisztában lehetett azzal, hogy előter jesztésüket, még ha a kabinet pártjai támogatásukról biztosítják is, a parlament nem fogadja el. A válság gyökere valójában az, hogy mind Dzurinda pártja, mind pedig a Hrusovsky által irányított KDH a jobboldal vezető erejévé kíván válni az eredetileg ős zre tervezett parlamenti választások előtt. Pontosabban most már az is kérdéses, mikor rendezik meg a voksolást. Ha a parlamenti pártok mai egyeztetésén elfogadják a miniszterelnök indítványát, akkor a szlovák választók június utolsó hetében járulhatnak id ő előtt az urnákhoz. A választás esélyese ugyan a populista szólamokat hangoztató ellenzéki Smer, amely a jelenlegi felmérések alapján harminc százalék körüli eredményre számíthat, ám egyáltalán nem biztos, hogy Robert Fico pártja alakíthat majd kormányt. A közvéleménykutatások alapján a második helyen álló HZDS, a nem éppen jó emlékű miniszterelnök, Vladimír Meciar tömörülése ugyanis sokkal szívesebben működne együtt Dzurindával, mint Ficóval. Meciar már évek óta azt próbálja elhitetni, hogy igazi európai politikussá vált. Amennyiben a populista Smerrel közösködne, lehullna róla a lepel, s kiderülne: távolról sem nyugati típusú személyiség, továbbra is csak a hatalom érdekli. Az Európai Unióban manapság is fenntartásokkal tekintenek Meciarra, ám a HZDS eln ökének nyilvánvaló célja az, hogy Dzurindán keresztül fogadtassa el magát Brüsszellel. Ez magyarázza mostani magatartását is. Elvileg egy ellenzéki vezető kapva kapna azon, ha megbukik a kormány: erőteljesen követelné a minél hamarabb megrendezendő idő el őtti választások kiírását. Meciar azonban közölte: bizonyos feltételekkel támogatná egy kisebbségi kabinet megalakítását: ha leállítanák a privatizációt, változtatna a kormány jelenlegi szociális programján, illetve széleskörű regionális fejlesztési progra mokat fogadnának el. Mit tehet jelen helyzetben a Magyar Koalíció Pártja? Bugár Béla ezúttal is pragmatikus politikát folytat. Mint mondta, nem látta volna akadályát a KDH által követelt törvény elfogadásának, ám úgy vélekedett: bár korábban is ennyire k övetkezetesek lettek volna a kereszténydemokraták a kormányprogram végrehajtása kapcsán, például akkor, amikor a kisebbségi törvény elfogadásáról volt szó. Amennyiben sikerül megállapodni egy új kormány megalakításáról, az MKPnek abban mindenképp meghatár ozó szerepe lenne. Végezetül a legfőbb kérdés: elfogadjáke Dzurinda mai indítványát, azaz júniusig hivatalában maradhate a kormány? A jelek szerint a HZDS eltökélt abban, hogy támogatja a kabinetet, s várhatóan az MKP sem emel kifogást a párt közvetett szerepvállalása elle n. A júniusi választás meglepetésként fogható fel. Előzőleg több politikus is elismerte, hogy érdektelenségbe fulladhat a voksolás a labdarúgó világbajnokság kellős közepén. Nagy kérdés, mi lesz akkor, ha a parlamenti pártok mai egyeztetésén nem jutnak k özös nevezőre a pártok, s nem támogatja az indítányt kilencven honatya (a KDH és Meciar pártja már jelezte: elfogadhatónak tartja a javaslatot). A június előtti voksolás ötlete aligha kap elegendő többséget. Ez esetben még az sem teljesen kizárt: minden ma rad a régiben, s Dzurinda szeptemberig Szlovákia miniszterelnöke maradhat. vissza Bűnöző vagy a rendszer áldozata? Népszava, 2006. február 8. A szerb milliárdos üzlet ember, a korrupcióval vádolt Bogoljub Karics igencsak megosztja hazája közvéleményét. Körözést adtak ki Szerbiában Bogoljub Karics milliárdos szerb vállalkozó ellen, aki a belgrádi sajtó szerint családjával együtt Londonba menekült. A BK vállalatbirodalom vezetőjének, a másfél éve megalakult Szerbia Ereje Mozgalom nevű párt elnökének pénteken kellett volna gyanúsítottként megjelennie az adórendőrségen, de nyoma veszett. Karicsot egyebek mellett korrupcióval és sikkasztással vádolják. "A rablógazdaság jelkép e", "Berlusconi szerb hasonmása", "Briliáns üzletember", "A szerb ifjúság mintaképe". A hasonlatok egyetlen személyre, a kétes múltú vállalkozóra, Bogoljub Karicsra vonatkoznak. Az ötven esztendős milliárdos igencsak megosztja a szerb társadalmat. Akadnak, akik nem felejtik el, hogy a Milosevicsrezsim idején a rendszer hűbérese volt. Mások viszont a Vojiszlav Kostunica vezette kormány szerencsétlen áldozatát látják benne, akit politikai okok miatt üldöznek. Bogoljub Karics, egykori szerb elnökjelölt valób an rendkívül összetett személyiség. Nem lehet őt egyszerű szélhámosnak nevezni, már csak azért sem, mert - mint hívei mondogatják - sok embernek ad munkát. De
