Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-08
25 választásokat alkotmányjogászok szerint legkorábban júniusban tarthatnák meg. A kereszténydemokraták is ezt tartják a legvalószínűbbnek. A feszültséget, amely végül a KDHnak a kormányból való kilépéséhez vezetett, a vatikáni szerződés, illetve az utóbbi mintájára készült, a többi hivatalosan bejegyzett egyházzal és felekezeti csoporttal kötött egyezmény körüli viták váltották ki. Az SDKÚ szerint a dokumentumok mind tartalmi, mind társadalmi szempontból elfogadhatatlanok. Dzurinda úgy lát ja, a szerződésekben foglaltak polarizálnák a társadalmat, élesen megkülönböztetnék egymástól a katolikus híveket, az egyéb egyházak tagjait és azokat, akik nem tartoznak egyik felekezethez sem. Mivel az egyezmények a lelkiismereti szabadságot az egyházak tanításaira alapozzák, az egyházak nagy szerephez jutnának a különféle világi kérdések eldöntésében. Ha jelenlegi formájukban fogadnák el a szerződéseket, előfordulhatna, hogy a tanárok a lelkiismereti szabadságukra hivatkozva elutasítanák a diákok szexuá lis felvilágosítását, vagy nem oktatnák a darwini fejlődéselméletet, az orvosok elutasíthatnák az abortusz, a művi megtermékenyítés végrehajtását, terhességmegelőző tabletták felírását, a sterilizációt és bizonyos kísérletek elvégzését. Rácz Vince, Pozson y vissza Az RMDSZ nélkül nincs többségi koalíció Magyar Hírlap, 2006. február 8. Határozott választ adott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Demokrata Párt vezetőjének. A R omániai Magyar Demokrata Szövetség fogja eldönteni, távozike a koalícióból vagy sem – figyelmeztetett Markó Béla, miután ultimátumot kapott a legerősebb kormánypárttól. Határozott választ adott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Demokrata Párt vezet őjének, Emil Bocnak, aki felszólította az RMDSZt, hogy válasszon: vagy lojális lesz Romániához, vagy távozik a koalícióból. Markó szerint aki az RMDSZ ellenzékbe vonulását követeli, az saját magát helyezi ellenzékbe, hiszen e tömörülés nélkül nem létezik a többségi koalíció. Az RMDSZ visszautasítja, hogy lojalitásból leckéztessék – tette hozzá, és hangsúlyozta: pártja kezdettől fogva a kisebbség és többség közötti párbeszédért és együttműködésért harcolt, abból kiindulva, hogy az etnikai probléma megoldása nemcsak Románia, hanem az egész térség számára fontos. Ennek eredményeként javították az emberi és kisebbségi jogokat szabályozó törvényeket, módosították az alkotmányt. Akik mindezt tagadják, azok veszélyeztetik ezeket az eredményeket. Markó kiemelte: to vábbi törvénymódosításokra, a kisebbségek státusát szabályozó törvényre van szükség. Korábban olyan vélemények is elhangzottak, miszerint sehol Európában nem létezik hasonló törvény. Markó válaszul szétosztotta a magyarországi kisebbségi jogszabályt, amely az RMDSZ által kidolgozott törvényter vezetben meglévő szabályozásokhoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz. Az RMDSZ soha nem titkolta: nem ért egyet azzal, hogy az országot nemzetállamként határozzák meg, és küzdeni fog ennek a megváltoztatásáért. A nemzetállamiság egyetlen más európai ország alkotmányában sem szerepel, és Románia sem tekinthető annak, hiszen jogokat biztosít a kisebbségeknek. Az alkotmány, a törvények megváltoztatására irányuló szándék és azok tiszteletben tartása között nincs ellentmondás – hangsúlyozta Markó. A Demokrata Pár t követelésére, miszerint vonják vissza Frunda Györgyöt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében részt vevő román küldöttség éléről, a szövetségi elnök kifejtette: eddigi eredményes tevékenységéért a szenátort csak elismerés illeti. Boc azért bírálta Frun dát és az RMDSZt, mert előbbi szerinte egy interjúban arra hivatkozott, hogy az ET előtt nem Romániát képviseli. Emil Boc – aki Kolozsvár polgármesteri tisztségét is betölti – kifogásolta, hogy január végén az ET parlamenti közgyűlése elfogadta Frundának a nemzet fogalmáról szóló jelentését. Az 1735. számú ajánlás támogatja a nemzeti kisebbségek területi autonómiájának elvét. Bogdán Tibor, Bukarest vissza Mindenkinek a maga tabuja Magyar Hírlap, 21006. február 8. A rom án közvélemény nagy többsége s ennek megfelelően a politikusok jó része szemében egy valami egyértelműen tabu. Lehet szidni az országot, még azt is meg lehet kérdőjelezni, vajon indokolte az amúgy nagyon vágyott 2007es EUcsatlakozás, egy dolog azonban s zent: az egységes nemzetállam koncepciója. Az, hogy az állam vezetői között olykor egy magyar párt küldöttei is megjelennek, mára már belefér. És nem csapja ki a biztosítékot még az sem, ha a hatalom néha enged az országban élő magyarok kéréseinek (na jó, mondjuk így: politikai üzleti ajánlatainak) is. Az egységes nemzetállam ügye azonban más. Egészen más. Most például itt van a botrány, ami az után tört ki Romániában, hogy az Európa Tanács elfogadta ún. 1735. számú
