Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-08
18 A VMDP közös autonóm iatervezetért száll síkra Lesze vajdasági MÁÉRT - Pandur Józsefet kérik fel a közvetítésre A Vajdasági Magyar Demokrata Párt kezdeményezte a vajdasági Magyar Állandó Értekezlet (vajdasági MÁÉRT) megtartását, amelyen a délvidéki magyar pártok közös autonó miatervezetet fogadnának el, s azt Budapest és Belgrád felé közvetítenék. Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke kedden a Nyitott Ajtó elnevezésű renzevényen közölte, hogy az itteni magyar pártok elfogadták a kezdeményezést, kivéve a Vajdasági Magyar Szövetséget, amely nem válaszolt. Legújabb hírként bejelentette, hogy a VMDP (miután a VMSZ nem reagált a kezdeményezésére) felkéri Pandur Józsefet, Magyarország egykori belgrádi nagykövetét (aki pillanatnyilag a montenegrói függetlenségi népszavazás ügyében közvetít a z érintett felek között), tevékenyen járuljon hozzá a vajdasági MÁÉRThez és a közös autonómiatervezet elfogadásához. A VMDP már elküldte Pandurnak az erre vonatkozó levelet. vissza S. Z. Magyar tanárok kerestetnek Csángófö ldre [ 20060208 - 07:20:09 ] Miközben az erdélyi magyarság – és egész Románia és KözépKeletEurópa lakossága – csökkenőben, és fogyóban az erdélyi magyar nyelvű oktatásban részesülők száma, a legmostohá bb sorsú hazai magyar közösség részéről halványan pislákoló reménysugár érkezett az elmúlt néhány év során: a moldvai magyarok száma enyhe gyarapodást, a magyarul tanuló csángó gyerekeké pedig egyenesen rohamos növekedést mutat. Illetve pontosabban: mutatn a, ha akadna még vagy harminc tanító, magyartanár, aki felvállalná, hogy anyanyelvükön írni, olvasni tanítaná az erre rászoruló több ezer csángó gyerek legalább egy töredékét. A sajtó többször tudósított a moldvai magyar csángók sorsáról, magyar nyelvű t anulási lehetőségeik fejlődéséről, a lassan feloldódni, olykor meg ismét erősödni látszó jogfosztottságukról. A Szabadság is beszámolt már idekapcsolódó kérdések egész soráról. Mégis sokakban hiányzik az összkép: hol tart ma a csángókérdés, mi történik a K ézdivásárhelytől alig nyolcvan kilométerre élő több tízezres moldvai magyarsággal? Csángómagyarok, magyar csángók, moldvai katolikusok? A moldvai csángóknak már az eredete is vitatott. A ma Moldvában élő majdnem 300 000, magát római katolikusnak valló ember többsége román anyanyelvű, kisebb része, mintegy 60 – 70 ezer fő magyar anyanyelvű, illetve ért magyarul. Nem annyira ők maguk, mint inkább a körülöttük élő románok nevezik őket elsősorban katolikusoknak, csángóknak, olykor pedig a román anyanyelvűeket is magyaroknak. A 2002es népszámlálás adatai szerint egész Moldva mintegy 4 és fél millió lakosából 5866an vallották magukat magyar, 815en pedig csángó nemzetiségűnek. Nagy hányadukat a Hargita megyéből közigazgatásilag kiszakított Gyímesbükk és körn yéke adja, a százezres nagyságrendű csángók többsége kettős identitású, sokan románnak vallják magukat, egyesek közülük tájékozatlanok e téren. Mivel mindig kisebbségben éltek, sokszor saját értelmiség nélkül, magyar tudatuk más, mint az erdélyi magyaroké. Hivatalosan nyilvántartott lélekszámuk pedig enyhe növekedést jelent az 1992es népszámlásban rögzített adatokhoz képest, miközben az egész ország, benne Moldva és abban is például Bákó megye lakossága megcsappant, és a romániai magyarság mintegy 190 000 lélekkel számlált kevesebbet a tíz évvel korábbi helyzethez képest. A román történészek egy része szerint ezek a csángók vagy katolikusok nem egyebek, mint az ádáz erdélyi elmagyarosítási és katolicizáló törekvések erdélyi román áldozatai, akik a történe lem során nem bírták már az erőszakos beolvasztási és áttérítési kísérleteket, ezek elől menekültek Moldvába, és egy részük annyira erős magyarosításnak volt kitéve, hogy még évszázadok múltán is, a tiszta román moldvai környezetben, magyar nyelvű oktatás és egyházi szolgálat hiányában magyarul beszél. A sokszor kettős identitástudatú csángók román voltát hangsúlyozza az elrománosodott csángók 2001ben alakult Moldvai Római Katolikusok Dumitru Mărtinaş Egyesülete is. Legutóbb pedig január 27én a Román Akad émia kolozsvári Folklórintézetében mutatták be Ion H. Ciubotaru Catolicii din Moldova. Universul culturii populare (’A moldvai katolikusok. A népi kultúra világa’) című, a moldvai csángók román származása mellett kardoskodó könyvének harmadik kötetét.
