Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-07
20 – Ez egy nagyon érzékeny téma. Néhány ország már egyértelműen eldöntötte, hogy fenntartja a korlátozást. Mint Németország és Ausztria. Ráadásul az unióban osztrák el nökség van, amelynek erős érdeke fűződik ahhoz, hogy a korlátozások általános feloldását sürgető jelentést lehetőleg ne fogadjanak el. A régi országok arra hivatkoznak amint leülök tárgyalni velük, hogy Spanyolország, Portugália és Görögország esetében is hasonló korlátozások voltak érvényben. Egyáltalán nem gazdasági okokra hivatkoznak. Nem vitatják az angol, svéd és ír tapasztalatot, tehát azt, hogy a munkaerőpiacuk megnyitásával ezek az országok rendkívül jól jártak. Javult a gazdasági teljesítmény, dina mizálódott több, munkaerőhiánnyal küszködő ágazat. A németek ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy KeletNémetországban, ahol kiugróan magas a munkanélküliség és jelentős gazdasági problémák vannak, egyszerűen nem tudják megmagyarázni annak az embernek, aki nek éppen be kell zárnia a boltját, vagy éppen most bocsátották el, hogy miért vesznek fel valakit kevesebbért az ő helyére, és hogy miért jó az, hogy az idegen munkaerő szabadon áramolhat be Németországba. Hozzátenném: nem szabad lebecsülni ezeket a lélek tani érveket. Emlékezzünk csak vissza: semmilyen ténybeli alapja nem volt annak, hogy 23 millió román beáramlásától kelljen rettegni Magyarországon. De mégis, amikor a szocialisták ezt a hazugságot elkezdték terjeszteni, az emberek félni kezdtek. Éppen ezé rt fontos, hogy az emberek valós képet kapjanak a folyamatokról, így például arról, hogy a legtöbb uniós országba a beérkező munkavállalók mintegy nyolcvan százaléka Lengyelországból jön. – Mi ennek az oka? Lengyelország lélekszáma? – A lengyelek sokan van nak, valóban nagy országról van szó. No meg két európai ország van, amely nem szenved az elöregedéstől. Lengyelország és Írország. – Nem mellékesen épp a legerősebben katolikus országok. – Pontosan. És hagyományosan családszeretők és tisztelők… – Újabb érv a konzervativizmus mellett. – Az én számomra igen. De nem mindenki számára. – Válasza e beszélgetés jó befejezése lenne, de még azt is meg kell kérdezzem, hogy ez előtt készítette már jelentést? – Ez a harmadik jelentésem. További kettőt pedig most fogok elkezdeni. Az európai egészségügy jövőbeli finanszírozásáról készül egy tanulmány, majd később jelentés. A másik a dolgozók tájékoztatása, illetve a kötelező konzultáció a munkavállalói érdekképviseletekkel. Ez szorosan összefügg a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos európai politika alakításával. Ami szintén nagyon érzékeny téma, hiszen jelentősen átalakultak az európai gazdaságok. Magyarországon például a cégek 98 százaléka tíz fő alatt foglalkoztat és a munkavállalók 78 százaléka mikro- és kisvállalatok ban dolgozik. – Egészen hasonló az olasz helyzethez… – Igen. És ilyen esetekben a hagyományos korporatív modell, érdekképviseletekkel, munkáltatókkal és szakszervezetekkel: recsegropog, ugyanis nincsenek mögöttük az emberek. – Visszatérve a munkaerőnek az unión belüli szabad áramlására, illetve munkavállalására, jók ezek az átmenetek? – Ezeknek kétségkívül van értelme. Amikor egy éven át például megfigyelők voltunk és nem teljes jogú tagok, rengeteget jelentett. Hiszen miközben én most már a harmadik jelen tésemet készíthetem, van jó néhány ország, amelynek képviselői eddig egyetlen jelentést sem készítettek. Ennek is betudható, hogy ezen egy év alatt erre jól felkészülhettem. – Miről szólt az első két jelentés? – Az első az újonnan csatlakozott országok tár sadalmi beilleszkedéséről. Ez nem volt egy nagyobb súlyú jelentés, de arra büszke vagyok, hogy bele tudtuk foglalni a közép- és kisvállalkozások támogatásának szükségességét, mert a szociális helyzet alapvetően a munka meglétével vagy hiányával függ össze. És ha Európának több millió munkahely létrehozására van szüksége, akkor nem lehet szociálpolitikáról sem úgy beszélni, hogy ne beszéljünk magáról a munkahelypolitikáról. A másik egy olyan terület, ahol Európa legtöbb országa struccpolitikát folytat. Ez p edig a szubszidiaritás elve, aminek elvileg azt kellene jelentenie, hogy a feladatot megoldók minél közelebb kerüljenek a megoldandó feladatokhoz. A gyakorlatban azonban ez úgy néz ki, hogy a szociális teendőket leadják az önkormányzatoknak anélkül, hogy p énzt adnának hozzá. Ennek következtében az önkormányzatok drámai módon kezdenek eladósodni. Nem véletlen az, hogy a négy visegrádi ország együttes önkormányzati adóssága tízmilliárd euró, ami az uniós költségvetés tíz százaléka. Ha ráadásul e három év alat t megduplázódik, akkor ez a hegy maga alá temet bennünket. Ezért azt tanácsoltuk az Európai Bizottságnak, hogy érdemben foglalkozzon azzal, ami ezen a területen történik, és keressen megoldásokat. A másik jelentés az optikai sugárzásról szólt, ami égető ké rdés. Kezdetben mindenki azt hitte, hogy ez egy teljesen technikai jellegű ügy lézerekről és a többi. De nem egészen így hozta a sors. Ha az ember az egészség- és munkavédelem területén dolgozik, akkor annak az a fő szabálya, hogy mindenfajta veszéllyel sz emben a munkáltató felel. Ezért bizonyos szabályokat be kell tartani és a
