Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-06
5 A 2005 júliusában – augusztusában lezajlott elbírálás nyomán a nyertes pályázatoknak megítélt összegnek csupán 40 száza lékát, (77 millió forintot) fizették ki. Ezt követően, szeptemberben már elakadtak az átutalások, az októberi néhány tétel kifizetése után egyetlen fillér sem érkezett Erdélybe - emlékeztetett Tibád. vissza Schengen után is jól fog a nemzeti vízum − Interjú Avarkeszi Dezső honosítási és bevándorlási kormánymegbízottal Guther M. Ilona - Mandátuma decemberben lejárt, időközben meghosszabbította a kormány? - Igen, április 30ig meghosszabbították megbízatásom időszakát. - Megb ízatásának eddigi talán leglátványosabb eredménye a január másodika óta igényelhető nemzeti tartózkodási vízum bevezetése. Ennek kapcsán több negatív vélemény is elhangzott. - Azzal semmiképp nem értek egyet, hogy elhibázott az egész koncepció. A nemzeti vízum iránt a következő hetektől bizonyára nagyobb lesz az érdeklődés, hisz schengeni csatlakozásunk után is jól fogja szolgálni az akkor kialakítandó rendszert. Elképzeléseink szerint a nemzeti vízum birtokosai kérhetik majd az egységes formátumú tartózko dási engedélyt, amivel bejuthatnak az Európai Unió többi tagállamába is. Nagyon egyoldalú beállításnak tartom azt az állítást, hogy ezt a pénzt más értelmes célokra kellett volna használni. Ennél sokkal több fordítódott olyan sikeres kezdeményezések megv alósítására, mint például a Szül őföld Alap vagy a honosítási, letelepedési szabályok módosítása, és dolgozunk a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításán is. - Miért nem támogatta az EU azt a kezdeményezést, hogy Magyarország speciális személyi igazolványt adjon a határon túliaknak? - Ez hónapokkal ezelőtt világos volt, és meglepett, hogy miért most lett téma. Amióta a görögök ezt a megoldást bevezették, megváltoztak az uniós szabályok, és kizárólag az egységes formátumú tartózkodási engedélyt fogadják el, amit a nemzeti vízummal rend elkezők is kérhetnek majd. De ez csak az egyik ok, amiért elálltunk a korábbi elképzeléstől, ugyanis a határon túli magyar szervezetek kifejezték azt a kívánságukat, hogy ragaszkodnak a magyarigazolvány megtartásához. - A magyarigazolvány ebben a formában marad? - Az elsőként kiadott magyarigazolványok érvényessége 2007 elején jár le, addig el kell dönteni: érdemese változtatni a formátumán - esetleg kártyaformátumra, csippel ellátva. Erről konzultálunk a határon túli magyar szervezetekkel, illetve a költ ségvonzatát is meg fogjuk nézni. - Szó van a Szülőföld Program korrekciójáról. Mi fog változni? - A kormány döntött egy 750 millió forintos forrás átcsoportosításáról. Ez a határon túli mikro, kis- és középvállalkozások tőke- és hitelhelyzetének megerősí tésére szolgál, ezen kívül intézkedéseket kell tenni a szomszédos országok privatizációjában való magyar részvétel fokozására, az informatikai fejlesztések további támogatására, az uniós csatlakozásra való felkészülés segítésére, és figyelmet kell fordítan i a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásakor a határon átnyúló régiókra. - A Szül őföld Alapnál lesz változás? - A hatáskörökben lesz változtatás, létrejön egy kollégium, amelynek portfóliójában a területfejlesztés és az informatika kerül egy csoportba. Az alap nagyságát illetően nincs változás, a következő évben is rendelkezésre áll az egymilliárd forint, viszont a pályázatokat időben kiírják. - Lehete tudni, hogy 2005ben a Szülőföld Alapnak hány magyar állampolgár ajánlotta fel adója 1 százalékát? - Igen, mintegy 107 millió forint gyûlt össze. Nekem ez minden optimista elképzeléseme t fölülmúlta, hisz az idő szûkössége miatt viszonylag kis reklámot tudtunk ennek csapni. Én magam is felajánlottam e célra az adóm 1 százalékát. - Milyen fázisban vannak az egyeztetések az alkotmánymódosításról, mely szerint a határon túli magyaroknak is közjogi státust biztosítanának?
