Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-05
16 – A minisztériumoknak már eleve az új struktúra szerint kellene felállniuk, és a k övetkező költségvetést is ez alapján kell összeállítani. Közben el lehet kezdeni az országos hatáskörű szervek felülvizsgálatát, mert Magyarországon nem minisztériumból van sok, hanem ezekből. – A tizennégy tárca nem sok? – A minisztériumok számát tíz al á nem célszerű csökkenteni. Sokkal zavaróbb, hogy ötvenhatvan országos hatáskörű hivatal van, holott a fele is elég lenne, hogy rengeteg bújtatott háttérintézmény működik, vagy hogy a központi közigazgatási szervek számos párhuzamos területi szervet tarta nak fent feleslegesen. – Mekkora elbocsátással járna a felesleges hivatalok megszüntetése? – Ez attól függ, hány központi kormányhivatal alakul, és milyen hatásköröket látnak el. Ma a kormányzati apparátusban 35 ezer ember dolgozik, így a 2025 százaléko s csökkentés sem érné el a tízezres, pláne a rémhírekben keringő százezres elbocsátást. Jelentős elbocsátásra szerintem nincs is szükség, hiszen nem érdemi dolgozóból van túl sok, hanem vezetőből, infrastruktúrából. A minisztérium alapfeladatával foglalkoz ó valódi köztisztviselői létszámot javaslatom szerint nem is csökkenteni, hanem növelni kell. – Ha neki is lát az új kormány a reformnak, nem akaszthatja meg a folyamatot, ha négy év múlva ellenkező előjelű kabinet alakul? – Nem, mert nem kell hozzá négy év. Egy ilyen reformba csak a kormányzati ciklus elején érdemes belevágni, ezért ha nem csinálja meg az új kormány az első két évben, akkor nem lesz belőle semmi. – Elvágja magát egy következő választáson az a kormány, amelyik bevállalja a reformokat? – Nem hiszem, hogy ezek népszerűtlen intézkedések lennének. Azért, mert nem lesz több száz államtitkár, senki sem fog tüntetni. Ellenállás nem a lakosságban, inkább a pártok vezetőiben lenne, nekik egy győztes választás után hálából posztokat kell osztogatn i. – Kell? Tízhúsz éven belül így visszajutunk oda, ahonnan elindultunk: felesleges vezetőkel felduzzasztott óriási állami vízfejhez. – Öt százalék mindig visszajön. Gond akkor van, ha mint a fogyókúránál, mindent vagy a korábbinál is több felesleget vi sszaszedünk. – Mi működne másképp egy minisztériumban a reform után? – Minden. Egy nyugati minisztérium nem hatósági ügyekkel, intézményirányítással és pénzosztogatással foglalkozik, mint a magyar, hanem stratégiával, szabályozással és kapcsolattartással . Persze nemcsak a szervezetet kell megváltoztatni, hanem a szemléletet is. – Mennyire fordítaná fel a javaslat a minisztériumi struktúrát? – Az adott kormányon múlik. Csináltam egy radikálisabb és egy enyhébb verziót: az előbbiben tíz, a másikban tizenk ét minisztérium van, de a konkrét tárcáknál nagy a mozgástér, minden attól függ, mit akar a politika. Egy konzervatív kormány a foglalkoztatást például a gazdasági tárca alá rendelné, míg egy szocialista inkább önálló minisztériumban kezelné. – A koncepci ó mindkét választási forgatókönyvre felkészült? – Igen, erre törekedtem. A tervezet alapvetően a kicsi és olcsó állam köré épül, vagyis liberális alapozású, de használhatja egy konzervatívkereszténydemokrata és egy szociáldemokrata értékrendű kabinet is. A kormányzati struktúrának alapvetően stabilnak kell lennie, nem függhet a kormányok változásaitól. – Mennyire fedi egymást a Fidesz új tárcastruktúrája és az ön javaslata? – Eddig csak egy szakmai vitán ütköztettük a kétféle elgondolást, de az alapkérd ésekben, úgy tűnik, nincs jelentős eltérés. – Arról nem esett szó, hogy ha ők kerülnek hatalomra, számítanake az ön közreműködésére? – Ugyan. Ha kormányra kerülnek, szerintem sokat merítenek az anyagomból, de másokkal fogják megcsináltatni. Ez természet es. – Ha a mostani kormány újrázna, és felkérné a reform végrehajtását felügyelő kormánybiztosnak, elvállalná? – Most tudományos könyvet írok, kormányzati munkámat befejeztem. Ha az új kormány úgy gondolja, hogy engem akar, majd megfontolom. – Az FTC vo lt igazgatótanácsi tagjaként olyan felkérést nem kapott, hogy mint korábban a jégkorongválogatottat, tegye rendbe a Ferencváros ügyeit? – Három éve már nem vagyok igazgatósági tag. Voltak ilyen beszélgetések, csak tudni kell, hogy nálam lopni nem lehet, és ahová megyek, ott rendet csinálok. A jégkorongszövetségnél azonnal megszüntettem például a jutalékokat. Tessék ingyen dolgozni a sportért. – Egy nyáron publikált írása szerint nemcsak a Ferencvárosban, hanem a hazai labdarúgásban is rendet tenne. Hogya n kezdené?
