Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-05
13 esetén az állami felelősség érvényesítésére" - magyarázta Kőszeghy, végül miért a vegyesvállalat elleni kártérítési perre kapott megbízást a Szecskay Ügyvédi Iroda. A bányászatra vonatkozó uniós no rmák híján háttérbe szorult ez a téma Románia csatlakozási tárgyalásain is. A per másik célját viszont sikerült elérni: az ítélet meghozataláig a bíróság eltiltotta a romániai céget a környezet veszélyeztetésétől. A 2001 áprilisában indított perben - miut án többéves huzavona után a román cégnek el kellett fogadnia a Fővárosi Bíróság (FB) illetékességét, és tisztázódni látszik az alkalmazandó jog is - tavaly április végére a bíróság sajátosan megfogalmazott ideiglenes intézkedést rendelt el, miszerint a cég "nem emelheti termelési kapacitását 15 százaléknál magasabbra". A végzés megfogalmazásának félreérthetőségére persze azonnal lecsapott a Transgold: akkori kapacitásánál akár 15 százalékkal többet is termelhet. Csakhogy megfellebbezte a végzést, így alkalm at adott a Fővárosi Ítélőtáblának, hogy - tartalmát helybenhagyva - nyelvileg is egyértelművé tegye a korlátozást: a cég kapacitásának legfeljebb 15 százalékát használhatja ki. Ekkora terheléssel pedig - úgy tűnik - meg tud birkózni az üzem. Az viszont to vábbra is kérdés, vajon a felperes magyar állam érvényt tudnae szerezni a bíróság ítéletének. A két ország 1959 óta hatályos jogsegélyegyezménye szerint a jogerős döntést a másik állam elismeri, és végrehajtja. Ez az elv a bírósági eljárásban sajátosan ér vényesült: a romániai bíróságnak az FB kérésére lehetővé kellett volna tennie a kirendelt bírósági szakértő kinti munkáját, ehelyett azonban maga jelölt ki egy román szakértőt. Önálló méréseket pedig ő sem végezhetett. Nem kevésbé vontatottan halad annak a másfél tucatnyi magánkárosultnak a pere, akiket - a Tisza menti idegenforgalom visszaesése miatti kárukra hivatkozva indított ügyükben - jószolgálatként a Páneurópa Jogász Unió képvisel. "A magyar állam által indított per precedensként szolgálhat például a k árfelelősség kérdésében, így az abban született ítéletig legtöbb ügyfelem perét szüneteltetjük. Jelenleg csak egy szálláskiadó nevében folyik eljárás: mi a nagybányai munkacsoport jelentésére támaszkodva bizonyítottnak látjuk, hogy a katasztrófát nem is vi s maior, hanem hibás tervezés és üzemeltetési gondatlanság okozta. Erre a Transgold hozott egy igazolást a Román Gazdasági Kamarától, miszerint rendkívüli időjárás volt. Mivel nekünk arra nem telik, hogy saját szakértővel bizonyítsuk: a balesetet rendellen es működés okozta, ezért átkérem az »állami« perben született szakvéleményeket. Legtöbb korábbi ügyfelem egyébként már kiszállt, igyekszik felejteni" - von mérleget az eltelt időszakról Mayer Erika ügyvéd. vissza Adásszüne t - Patthelyzetben az erdélyi magyar tévé 2006. január 04. 19:37 Utolsó módosítás: 2006. január 04. 19:40 A Romániai Magyar Demokrata Szövetség két politikusának közbenjárására a magyar kormány hiába járult hozzá az Erdélyi Magyar Televízióra kor ábban megítélt 300 millió forint átcímkézéséhez, a pénzzel rendelkező romániai kuratórium végül megtorpedózta az összeg szétosztását. "Alulírott, a Janovics Jenő Alapítvány alapító tagjaként tájékoztatom önt, hogy az alapítvány működési szabályzata értel mében a kuratórium és ezen belül az Ön elnöki megbízatása is 2005. március másodikán lejárt. Ettől az időponttól kezdődően az Ön intézkedései, valamint a volt kuratórium tagjainak esetleges döntései érvénytelenek" - figyelmeztette nyílt levelében 2005. dec ember 27én Nagy Zsolt kuratóriumi elnököt, Románia távközlési miniszterét Csép Sándor. Az alapítvány egyik létrehozója megjegyezte azt is, ellenzi, hogy az Erdélyi Magyar Televízió (EMTV) létrehozására szánt, az alapítvány számláján lévő, magyar költségve tési forrásból származó pénz rendeltetését megváltoztassák. Pedig a levél keltezésekor az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) alapjaiból az EMTV (HVG, 2005. június 18.) létrehozásának támogatására szánt 300 millió forint felhasználásáról egy dönt és már született: a tárca kérésére a Gyurcsánykormány december 15ei határozatában engedélyezte, hogy a pénzt az erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televíziós stúdiók támogatására irányítsák át. A módosítási ötlet nem Kovács Kálmán miniszter fe jéből pattant ki. Azt éppen az alapítvány kérte, amelyet 2004 februárjában az EMTV életre keltésére hozott létre Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt,
