Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-31
11 - A jelenlegi kuratórium alakuló ülését követően valóban elhangzott egy olyan bejelentés Pomogáts Béla elnök úr részéről, hogy ez a testület az átláthatóság, a tiszta működés kuratóriuma lesz. Úgy vélem, hogy ezt sikerült is megvalósítani, de értek bennünket meglepetések. Mivel 2002 szeptembere és 2003 márciusa között nem működött a közalapítv ány, a jelenlegi testület működésének első hónapjaiban főleg az elmaradt támogatások kifizetésére koncentrált. Így valójában nem meglepő, hogy a Fővárosi Főügyészség és az Állami Számvevőszék majdnem egy időben zajló vizsgálatai a működésben, a belső szabá lyzatok hiányában találtak kivetnivalót. - Az ÁSZ által kifogásolt ügyek viszont jórészt az előző kormányzati ciklusra vonatkoztak. - A jelentésben egyenként feltárt nagy összegű támogatások vizsgálata és a negatív megállapítások döntő része valóban az előző kuratórium működési időszakára esik. Mivel azonban az ÁSZ vizsgálati időszaka 2000. január 1jétől 2003. december 31ig terjedt, a jelenlegi kuratórium működésének első kilenc hónapját is érintette. A hi á- nyosságok megszüntetésére az ÁSZ jelentés jav aslatokat fogalmazott meg a kuratóriumnak, amely azonban már nem tesz különbséget a két kuratórium munkássága között. A javaslatok alapján a jelenlegi kuratóriumnak kellett elfogadnia és végrehajtania egy olyan intézkedési tervet, amely már az ÁSZ elnökéne k véleménye szerint is alka lmas a hiányosságok felszámolására. - Az ÁSZ szerint 1998 és 2003 között minden második támogatási forintot szabálytalanul költött el az alapítvány. - E megállapítás tényszerűségét a jelenlegi kuratórium is vitatta, sőt írásban tett észrevételt az ÁSZ illetékeseinek még a jelentéstervezet véleményezése során. Utóbb az ÁSZ egyik illetékese egy tévévitában pontosította a megá llapítás tartalmát. Az ÁSZ ja vaslataival összhangban az alapvető problémát szerintem a pályázati pénzek megítél é- sére és kifizetésére, valamint a működésre vonatkozó belső szabályzatok elavultsága, olykor hiánya okozta. - A legutóbbi években kevesebb botrányról hallani az IKA háza tá ján - lehet, hogy a mostani kuratórium ügyese bben "könyvel"? - Egyáltalán nem erről van szó. Nagyon bízom abban, hogy a jelenlegi kuratórium működésének törvényesség é- ben, szabályosságában később egyetlen vizsgálat se talál kifogásolnivalót. A testület kü lönös figyelmet fordított erre a kérdésre és ennek érdekében úgy vélem mindent megtettünk. Átlátható döntési, működési mechanizmust igyekeztünk teremteni. - Az a vélemény mostanában a határon túl, hogy kevesebb lett az anyaországi támogatás. Mennyire meg alapozo ttak ezek a panaszok? - 2004ben a határon túlra irányuló támogatások összege 13,6 milliárd forintot tett ki, ami a magyar költségvetés kiadási oldalának nem egészen egynegyed százaléka. Az elmúlt 15 évben összesen 8590 milliárdot költött az anya ország a határon túli magyar közösségekre; ez - barátaim számítása szerint - hozzávetőleg 40 km autópálya építésére lenne elég. Úgy vélem, hogy a szám önmagáért beszél. Becslések szerint az igények szintjén jelentkező összeg a jelenlegi támogatás ötszöröse , azaz évi kb. 5560 milliárd forintra lenne szükség. Úgy gondolom, hogy lényeges az öszszeg, amelyet határon túli támogatásokra tudunk fordítani, de emellett számos olyan kérdés van, amely túlmutat a támogatáspolitikai ügyeken, amelyek megvitatása évek ót a várat magára. Ilyen a "szülőföld dok trína", a magyarmagyar kapcsolattartás, a lehetséges politikai jövőképek, stratégiák, európai integráció és auton ó- mia stb. Látnunk kell, hogy felgyorsultak körülöttünk az események, azt is mondhatnám, hogy a huszonneg yedik órában vagyunk. - Milyen változások kellenének a támogatáspolitikában? - A magyarlakta területek fennmaradását a határon túli magyarság méltó emberi megélhetése, az egyéni érvényes ü- lés és az ott jól működtetett intézmények garantálhatják. Ebből k ell kiindulni. Tabajdi Csaba a 2001es MÁÉRTon tett egy javaslatot, amely szerint a Teleki László Alapítvány, vagy a Magyar Tudományos Akadémia koordin á- lásával kezdődjön el egy elemzőtervező munka. Demográfusok, szociológusok, gazdasági elemzők bevonásáv al készüljön egy több évre szóló stratégia. Ennek során akár mikrorégióra lebontva vizsgáljuk meg egyegy térség fejlődési lehetőségeit, és az ott élő magyar közösség demográfiai, munkaerőpiaci, gazdasági, egészségügyszociális stb. helyzetét. Ezekre az a datokra lehet majd alapozni, azaz abban támogassuk az életképes nemzeti k ö-
