Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-31
6 tására, így a szubszidiaritás - az alacsonyabb szinten történő döntéshozatal - elveinek érvényesítésére van lehet ő- ség. A házelnökök szükségesnek ítélték az alkotmányos sze rződés szövegének széles körű megismertetését a társad alommal, egy olyan dialógus kialakítását, amelynek nyomán egykét éven belül vissza lehetne térni a szerződés kérdésére. A parlamenteknek nagy szerepük lehetne e dialógust és a széles demokráciát erősít ő Dterv megvalós í- tásában, amelynek célja éppen az alkotmányos szerződés megismertetése. Szili Katalin beszámolója szerint a r ó- mai konzultációkon szó esett a közelgő választásokról is, hiszen nem csak Magyarországon, de Olaszországban és Szlovákiában is vá lasztások lesznek az idén. vissza Tucatnyi felső vezető távozhat a minisztériumokból 06.1.30 07:52 Az állami bürokráciát kőbe vésett szabályokkal fékezné meg a Sárközy Tamásféle törv ényjavaslat, amely egyúttal a miniszterelnök hatáskörét is jelentősen megerősítené – tudta meg a NAPI Gazdaság. A 2007. január elsején h atályba lépő szabályozás szerint még a helyettes államtitkárok számát is a kormányfő határozná meg. Jövő januárban meg kezdődhet a minisztériumok és a közigazgatás felső vezetői karának „racionalizálása” – derül ki a lapunk birtokába került törvénytervezetből. A Sárközy Tamás kormánybiztos által készített tervezetek közül a kormány szerveiről, illetve az irányítása alá tar tozó közigazgatási szervekről szóló radikális lépésekkel erősítené a miniszterelnöki hatáskört. A jelenleg a helyettes államtitkárokat a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, míg az új felá llásban a minisztereknek csak javaslattételi joguk lenne, és a kinevezés a helyettes államtitkárok számának megh atározásával együtt kormányfői jogkörbe tartozna. Emellett törvényerőre emelkedne az a korábbi kormányhatározat, amely szerint a miniszterelnök két kormányülés között a kormány jogkörében egyedi döntéseket vagy normatív határozatokat hozhat. Legalább ekkora jelentőségű változás lenne, hogy a jövőben a minisztériumok létszámker etét szintén a miniszterelnök határozná meg. A Sárközyféle javaslat másik fő iránya a bürokrácia növekedésének tör vényi eszközökkel való megfékezése, m ivel az már „a magyar gazdaság versenyképességét veszélyezteti”. A helyettes államtitkárok számát jelenleg a ko rmány állapítja meg, a jövőben pedig tárcánként négy főben lenne maximálva. A pénzügyi tárcánál most épp nég y helyettes államtitkár van, akárcsak az igazságügyinél, a foglalkoztatásinál és a szociálisnál. A gazdasági miniszt é- riumnál viszont mindenképpen meg kellene válni legalább két helyettes államtitkártól, és egyegy fővel a Belügy, a Külügy, a Hadügy- és az Oktatási Minisztériumnál is csökkenteni kellene a felső vezetés létszámát. Az NKÖMnél, valamint az egészségügyi és az informatikai tárcánál ugyanakkor akár egy újabb stallumot is kreálhatnának, már ha a választások után nem szűnik meg e minisztériumok ön állósága. Hasonló korlátozást vezetne be a törvényjavaslat a tárca nélküli miniszterek számára („legfeljebb a kormány tagj ainak egyötöde” – ez ma teljesül), és csak a minisztériumok számával megegyező számú politikai államtitkár, ezen felül pedig legfeljeb b négy miniszterelnökségi politikai államtitkár tevékenykedhetne. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) adatai szerint 17 miniszter mellett összesen 26 politikai, 15 közigazgatási és 4 címzetes államtitkár végzett munkát 2005ben, míg a helyettes államtitkárok száma 67 volt. A szokásos egy helyett három politikai államtitkár dolgozik jelenleg a szociális csúcsminisztériumnál, az ICSSZEMnél, kettő a GKMnél és 9 a kancellárián. Ha tehát a törvényjavaslatot változatlan formában fogadja el a T. Ház, akkor több mi nt tucatnyi felső vezetői posztot kellene megszüntetni, elsősorban a MeH, a GKM és a szociális tárca szervezeti felépítésében. A javaslat szerint megszűnne a kormánymegbízotti pozíció (ez a közszolgálati reformért felelős Vadász János távozása után a MeH honlapja alapján Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízottat és Nemcsók Jánost, az Alföld felzárkóztatásáért felelős kormánymegbízottat érintené), és a kormánybiztosok száma sem haladhatná meg a hármat. A kabinetekben foglalkoztatott politikai tanácsadók és főtanácsadók száma nem érhetné el a minisztér ium létszámának 2 százalékát, és máshol sem lehetne „elbújtatni” a tanácsadókat, mivel ők kizárólag a kabinetnél volnának foglalkoztathatók. A miniszteri biztosok megbízatása legfeljebb 2 évre szólna és egys zerre csak ketten dolgozhatnak egy tárcánál. Ez alapján például az igazságügyi tárcánál azonnal csökkenteni kellene a biztosok sz á- mát. Sárközy Tamás jogász professzor, volt kormánybiztos tavaly tavasszal egy konferencián úgy fogalmazott: jelenleg a közszo lgálatban - az állami vállalatok alkalmazottait nem számítva - 200 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint
