Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-30
17 Újra a kis Párizzsá varázsolnák Bukarestet Politikai csatározások hátráltatják a megkopott román főváros metropolisterveit · A műemlékek felújítása a legnehezebb 2006. január 30. (12. o ldal) Rostás Szabolcs Három különböző projekt is szorgalmazza a román főváros hosszú távon történő metropolisszá alakítását, a grandiózus tervek azonban bekerültek a politikai csatározások útvesztőjébe. Közös bennük, hogy Bukarestet ismét olyan várossá v arázsolnák, amiért a múlt századfordulón már elnyerte a kis Párizs elnevezést. A bőség zavarában szenved Adriean Videanu bukaresti főpolgármester, aki két világváros mintájára kívánja átalakítani a román főváros arculatát, és mindehhez egyszerre három pro jekt is a rendelkezésére áll. A kormánypárti elöljáró az utóbbi hetekben Párizsban és Moszkvában folytatott terepszemléje során mindenhonnan ellesett egy tanulmányravalót, amelyek gyakorlatba ültetésével kívánja felfejleszteni városát. Orosz kollégájától, Jurij Lujkovtól inspirálódva a Dimbovitaparti főpolgármester például olyan bankot alapítana, amely nemzetközi pénzintézetek bevonásával kimondottan Bukarest és a romániai nagyvárosok infrastrukturális fejlesztését finanszírozná. Videanu kezdetben 2,8 mill iárd euróra rúgó megaprojektje révén a román főváros három év alatt új repülőteret és a Dunával való közvetlen összeköttetést kapna, környezetbaráttá és turisztikai látványossággá alakítanák a környező tavakat, felújítanák a történelmi központot, terelőuta kat, föld alatti parkolókat építenének, és manzárdokat húznának a tömbházak fölé. Ezzel a tervvel párhuzamosan a román kormánykoalíció kisebbik alakulata, a Nemzeti Liberális Párt nemrég önálló törvénytervezetet terjesztett a parlament elé. Javaslatuk tíz év alatt változtatná meg a város arculatát a kétmillió lakosú Bukarest és a környező Ilfov megye közigazgatási összeolvasztásával, és az így létrehozott övezet költségvetését a főpolgármester által irányított metropolistanács hatáskörébe utalná. Az elképze lés egyetlen szépséghibája, hogy nem élvezi sem Adriean Videanu, sem a román kormány támogatását, mivel a beterjesztést nem előzte meg hatástanulmány, illetve a lakosság bevonásával történő közvita. Mindemellett a fővárosi képviselőtestület már a múlt év végén elfogadta a Bukarest metropolisövezet kiépítését célzó határozattervezetét. A közvitára bocsátott javaslat értelmében Bukarest öt környező megye – Giurgiu, Teleorman, Dambovita, Prahova és Ilfov – 93 települését kebelezné be. Az önkormányzat különben máris nekilátott Bukarest történelmi központja kicsinosításának: az infrastruktúrafejlesztésre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól kapott 9, 5 millió eurós hitelből először teljesen felújítják a gáz, víz- és csatornahálózatot, majd az utcák és a közvilágítás rehabilitálása következik. Keményebb diót jelent a városvezetés számára az óváros több mint kétszáz műemlék épületének felújítása, ezekben ugyanis mintegy ötezren élnek törvénytelenül. Hogy végül a grandiózus elképzelések közül melyik valós ul meg, azt senki nem tudja megjósolni. Abban azonban az egymásnak feszülő kormányoldal és az ellenzék is egyetért: rengeteg munka, pénz és energia szükséges ahhoz, hogy a száz évvel ezelőtt kis Párizsnak becézett Bukarest visszakapja patináját. vissza Populáris demokrácia és populizmus Egyenlő mércével A parlamentarizmus Nyugaton is popularizálódott. A bulvárlapok, a kereskedelmi tévék révén a politika eléri azt a politikailag írástudatlan tömeget is, amely sokszor eldönti a választásokat. A racionális okfejtés, a felelős beszéd rovására mind nagyobb teret kapnak a népszerű jelszavak, a demagóg ígéretek, a show, a píár, a marketing, a durvaság. A tömegmédia sztárk ultusza nyomán kialakult a politikai vezérkultusz. Ám Nyugaton – bár háttérbe szorultak – sosem kérdőjeleződtek meg a parlamentáris demokrácia alapelvei és alkotmányos intézményei. Ahogy az olyan fundamentumok sem, mint a magántulajdon, a piac, a kapitali zmus, az egyéni szabadságjogok vagy a pártok versenye. A nyugati politika populáris jellege ellenére megőrizte liberális, parlamentáris és demokratikus karakterét: nem vált populistává. A populizmus Nyugaton periferiális jelenség, rendszerszerű formában f őleg LatinAmerikában s újabban KeletEurópában, a szovjet utódállamokban figyelhető meg. A populáris vonások (demagógia, perszonalizmus,
