Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-30
14 nemzetiség örökségét ötvöző kultúrájukk al együtt. Az ércet felszíni bányákban, hatalmas kotrógépekkel termelné ki, s több mint 400 millió tonna ércet darálna porrá. A port ciánvegyületekkel kezelnék, hogy az aranyat és az ezüstöt kivonják belőle, a zagyot pedig egy akkora derítőben tárolnák, am elynek területe a tiszai szennyezést okozó nagybányainál százszor, térfogata pedig körülbelül ezerszer nagyobb. Az aranytól megfosztott több százmillió tonna zagyot a helyszínen hagynák, s a megkötött szerződés értelmében a környezet helyreállítása is a román állam feladata lenne. A beruházás összértéke több mint 600 millió dollárra rúg. Az RMGC az "aranynégyszöget" 1997ben hárommillió dollárért kapta koncesszióba. A vállalkozásnak nyújtott adókedvezményeknek köszönhetően a kanadaiak tulajdonképpen bagóé rt vihetnék a nemesfémkincs több mint négyötödét. Nem is maradna egyéb utánuk, mint 1600 hektárnyi ciános, holdbélinek tetsző terület. Ezért ellenzi a tervet a civil szervezetek mellett valamennyi romániai egyház, a román akadémia, számtalan román és magya r állampolgár, de nem utolsósorban mintegy 600 külföldi tudós is. vissza Juscsenko menesztette budapesti nagykövetét Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 30. Viktor Juscs enko ukrán elnök felmentette hivatalából Jurij Muskát, Ukrajna budapesti nagykövetét - jelentették be Kijevben. Erről az ukrán államfő honlapján (www.president.gov.ua) közzétett 69. számú elnöki rendelet ad hírt, indokolás nélkül. A döntéssel kapcsolatos szűkszavú hírügynökségi tájékoztatóban sem tértek ki a nagykövet menesztésének okára. A 41 éves, magyarul anyanyelvi szinten beszélő Muska 2003 novemberében - tehát a jelenlegi államfőt hatalomra segítő úgynevezett narancsszínű forradalmat megelőzően - le tt Ukrajna budapesti nagykövete, még Juscsenko elődje, Leonyid Kucsma elnök nevezte ki erre a posztra. Lapunk információi szerint az új budapesti nagykövet feladatának ellátására Dmitro Tkacsot jelölték Kijevben, aki ugyancsak kitűnően tud magyarul, többsz ör teljesítet már diplomáciai szolgálatot hazánkban. Ő volt az önállóvá vált Ukrán Köztársaság első magyarországi nagykövete, korábban pedig a budapesti szovjet nagykövetségen működött, akkor is alapvetően az ukrán- magyar kapcsolatok kérdéseivel foglalkoz va.(F. J. Gy.) vissza Pert nem vesztettek, csak csatát Az Illyés Közalapítvány tragikomikus vesszőfutása évek óta tart 2006. január 30. (7. oldal) Lukács Csaba Vannak történetek, melyeknek a vége legalább annyira lapos és értelmetlen, mint az eleje. Az Illyés Közalapítvány (továbbiakban IKA) által a Székelyudvarhelyért Alapítvány ellen vívott háború ilyen. Kezdjük a végénél: újságírót ritkán ér az a megtiszteltetés, hogy alig tizenkét soros írása miatt sajtótájékoztatót hív janak össze. Most ez történt: j anuár tizenharmadikán egy keretes írásban (Politikai hadjárat, Magyar Nemzet, 5. oldal) így fogalmaztam: „Másodfokon, így jogerősen is elvesztette a pert az Illyés Közalapítvány (IKA) a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben az úgynevezett Vánkyház ügy ében. Mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, az előző években az anyaországi kormánypárti sajtó több esetben is bő terjedelemben cikkezett, SzentIványi István liberális politikus pedig a parlamentben is interpellált arról, hogy Szász Jenő székelyu dvarhelyi polgármester csalás gyanújába keveredett, amikor az általa vezetett alapítvány az IKA támogatásával négy civil szervezetnek helyet adó székházat vásárolt. A jobboldali erdélyi politikus lapunknak elmondta: a magyar igazságszolgáltatás is megerősí tette, hogy politikai hadjárat elszenvedői voltak. Sajnálják, hogy egy jó hírű, nemes célú közalapítványt a budapesti és bukaresti kormányszereplők politikai eszközzé süllyesztettek. A Székelyudvarhelyért Alapítvány bízik abban, hogy a jogerős ítélet után az Illyés Közalapítvány visszavonja azt a döntését, amelynek értelmében a székelyudvarhelyiek egy ideje semmilyen támogatásra nem pályázhatnak náluk.” Az IKA kuratóriumi elnöke, Pomogáts Béla és a felügyelőbizottság vezetője, Fritz Péter sajtótájékoztatót hívott össze, ahol utóbbi elmondta: a lapunkban megjelent írás minden sora hazugság. Ekkor már megérkezett a szerkesztőségbe az IKA hivatalos helyreigazítási kérelme, melyet örömmel közlök: „Mivel mind a Fővárosi Bíróság, mind az Ítélőtábla joghatóság hián yában elutasította a keresetlevelet, perindítás Magyarországon nem történt, tehát azt nem is lehetett elveszíteni.” Fritz Péter a tájékoztatón hozzátette: írásommal ellentétben nem Magyarországon cikkezett a sajtó az ügyről, és nem egy országgyűlési képvis elő interpellációja után, hanem
