Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-04
21 Ami a francia és holland választók által elutasított új uniós alkotmányt illeti, ennek felélesztését az osztrákok nem erőltetik. Az EU vezetői korábban "gondolkodási időszakban" állapodtak meg, melynek folyamán nem igen bolygatják a dolgot. Hogy ezt az időszakot meghosszabbítjáke, arról a júniusi, félévzáró csúcson kellene megállapodn i. Mint Plassnik asszony értésre adta, Ausztria nem sürgeti az alkotmány ratifikálását. E tekintetben a bécsi vélemény némileg eltér a berlinitől. Angela Merkelnek, Németország új kancellár asszonyának ugyanis szívügye a hányatott sorsú okmány. Ez azonban nem akadályozta meg Merkelt abban, hogy Bécsben - ahol Wolfgang Schüssel osztrák kancellár meghívására a Bécsi Filharmonikusok koncertjét hallgatta meg - ne biztosítsa teljes támogatásáról az osztrák elnökséget. Bécsnek kell - sok egyéb mellett - ügykeze lni azt a problémát is, melyet a CIArepülőgépek európai átrepülései, az állítólagos törvényellenes fogolyszállítások kérdése jelent. Ausztriára idén mind logisztikailag, mind pedig a biztonsági intézkedések terén óriási feladat hárul. Elnökségi félévének keretében összesen 173 kisebbnagyobb konferenciát és más tanácskozást rendez. Ezek sora már január kilencedikén elkezdődik, amikor Bécsbe költözik a teljes Európai Bizottság és együttes ülést tart az osztrák kormánnyal. Nagy esemény lesz a májusi bécsi E ULACcsúcsértekezlet is, amikor az EU és LatinAmerika összesen több mint hatvan állam- és kormányfője ül egy asztalhoz. Várhatóan ennél is fontosabb lesz az a - szintén az osztrák félévben megrendezendő - európaiamerikai konferencia, melyre meghívták Bus h elnököt is. Egyelőre nem biztos, hogy eljöne. Ha igen, az minden korábbinál inkább próbára teszi az osztrák biztonsági szolgálatok képességeit. Ilyen nagy horderejű események mellett már csak afféle kedélyes ráadás, hogy Bécs összekapcsolja az EUelnöks ég és a Mozartév programját. Január 2728án ennek apropóján - természetesen Salzburgban - konferenciát rendeznek "Európa hangja" címmel. Ezen a beharangozott program szerint szó lesz az európai identitás problémáiról is. Kepecs Ferenc Működött a Blairm ágia Bár összességében eredményesen zárult a brit uniós elnökség, kevesen bánkódnak amiatt, hogy Tony Blair átadta a stafétabotot Schüssel kancellárnak. Kétségtelen, hogy a britek birodalmi nagyvonalúsággal kezelték az uniós ügyeket, s mindent egy lapra t ettek fel a finishben, de végül nem vallottak kudarcot. Egy kis ország azonban általában nagyobb kihívásnak tekinti, és komolyabban veszi az uniós elnökség kihívásait. Ahhoz képest, hogy az Európai Parlament előtt tavaly június végén Blair "szenvedélyes e urópainak" vallotta magát, és nagyszabású víziót vázolt fel, a félév végére meg kellett alkudnia a realitásokkal. A brit kormányfő elkézelései szerint a 21. század uniós költségvetése nem fordíthatná a kiadások 40 százalékát a mezőgazdasági szubvenciókra, a "magabiztos Európa" szerinte biztonságosabb, versenyképesebb, technikailag fejlettebb, szociálisan érzékenyebb kellene, hogy legyen. A brit miniszterelnök személyes érdeme, hogy az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznia a hosszútávú uniós költségvet ést, amely azonban messze nem lett az a reformbüdzsé, amelyet felvázolt a félév elején. Noha a költségvetési alku megkötésében nagy része volt az új német kancellárnak, aki gálánsan a zsebébe nyúlt, Merkelnek ezt most könnyebb volt ezt megtenni, mint brit kollégájának. Blairt odahaza egyesek "árulónak" bélyegeztek már azért is, hogy lemondott az uniós visszatérítés minimális részéről. S azóta is szemére vetik, hogy a britekkel ellentétben a franciáknak gyakorlatilag semmi engedményt sem kellett tenniük a kö zös mezőgazdasági politika terén. Nagy vihart váltott ki, amikor kiderült, hogy a britek jórészt az új tagállamok rovására hozták össze a takarékosabb költségvetést, ám végül a Blairmágia mégiscsak működött. Utóbb majd mindenki úgy nyilatkozott, hogy jó e gyezség született, olyan kompromisszum, amelyet az idei két soros elnök, Ausztria és Finnország valószínűleg nem tudott volna kikényszeríteni. A BBC egytől tíz pontig értékelte a brit soros elnökség félévi teljesítményét, s ebben a büdzsé kialkudásáért hé t pontot adott, a bővítés folytatódásáért viszont kilencet. Ez utóbbi volt London egyik legfontosabb célkitűzése, s ezt maradéktalanul teljesítették. A brit kormány számára komoly győzelem volt, hogy Törökországgal mégiscsak megkezdődnek a csatlakozási tár gyalások, igaz, a horvátok azt már jórészt az osztrákoknak köszönhetik, hogy egy árukapcsolás révén a jóval felkészültebbnek tartott Horvátország is erre az útra léphet. A brit elnökséget záró csúcson - szintén az utolsó pillanatban - Macedónia tagjelöltsé gét is jóváhagyták, igaz, azzal a kikötéssel, hogy csak jónéhány év múlva kezdődnek meg az országgal a csatlakozási tárgyalások. Az uniós gazdasági reform előmozdítása terén csak négyes osztályzatot kaptak a britek, valamivel jobbra értékelték odahaza a te rrorizmus
