Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-30
11 Közlekedési Minisztériumnak, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jelenleg két, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi tárcának pedig három politikai államtitkára van. A törvényben rögzítenék a minisztériumi államtitkárok feladatait. E szerint a politikai államtitkár elsődleges feladata, hogy helyettesítse a minisztert a parlamenti munkában, illetve kapcsolatot tartson a frakciókkal és a képviselőkkel. A miniszter és a politikai államtitkár kabinetet hozhat létre munkája segítésére, amelyben köztisztviselők mellett politikai tanácsadók (főtanácsadók) is működhetnek. Az utóbbiak kizárólag a kabinetekben tevékenykedhetnének, s számuk nem érhetné el a tárca létszámána k a két százalékát. A Miniszterelnöki Hivatal 2004 tavaszán az Index internetes portál megkeresésére készített összesítést a politikai tanácsadók, illetve főtanácsadók számáról. Akkor összesen harminckilenc politikai tanácsadó és negyvenhét főtanácsadó dol gozott a tárcáknál. A minisztériumok hivatali szervezetét minden esetben a közigazgatási államtitkárok vezetnék, az egyes szervezeti egységek szakmai munkáját pedig tárcánként legfeljebb négy helyettes államtitkár irányítaná. Konkrét számukat a miniszter javaslatára a miniszterelnök állapítaná meg. Törvényben határoznák meg, kik minősülhetnének a jövőben közigazgatási államtitkárnak. Ebbe a körbe tartoznának a minisztériumi közigazgatási államtitkár mellett az országos hatáskörű szervek, valamint a kormán y területi szerveként működő közigazgatási hivatalok vezetői, továbbá a helyettes, illetve a címzetes közigazgatási államtitkárok. Csak a törvényben meghatározott politikai és közigazgatási államtitkárok kaphatnának a jövőben államtitkári juttatásokat. Kor ábbi híradások szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök főtanácsadói is államtitkári besorolásban tevékenykednek. Ugyanilyen rangja van László Boglár és Batiz András kormányszóvivőnek is. A kormánytagok létszámának legfeljebb az ötödét tehetik ki a tárca nélküli miniszterek. Ilyen pozícióba az egyik minisztérium feladatkörébe sem tartozó, vagy az összetett jellegű, több tárcát érintő különleges állami feladat elvégzésének irányítására, illetve országos hatáskörű szervek felügyeletének ellátására lehet val akit kinevezni. Jelenleg két tárca nélküli minisztere van a kormánynak: Kolber István, aki a regionális fejlesztési és felzárkóztatási ügyeket irányítja, valamint Baráth Etele, aki az európai ügyekért felelős. Hatékonyabbá kívánják tenni a kormány irányí tása alá tartozó közigazgatási szervek működését is. A törvénytervezet kitér arra, hogy a jelenlegi rendszer nem kellően költségérzékeny, drágább, mint ami az állami feladatok teljesítéséhez szükséges. Az állami kiadások túl magas szintje pedig nem teszi l ehetővé a versenyszféra adóterheinek csökkentését. A törvény célja, hogy világos, átlátható és egyértelmű irányítási és szervezeti viszonyokat teremtsen a kormányzati közigazgatás terén. A kormányzati közigazgatás színvonalcsökkenésében jelentős szerepet játszik, hogy túlpolitizáltak az intézmények - szögezik le az előterjesztők. Ezért jelentősen korlátoznák a közigazgatási szerveket felügyelők hatáskörét. A törvény rögzítené, hogy a felettes szerv nem vonhatja el az irányított közigazgatási intézmény hat áskörét, és a döntéseit nem változtathatja meg. Tiszteletben kell tartani a felügyelt szervezet önállóságát, el kell látni a feladatai elvégzéséhez szükséges információkkal, és be kell vonni a működését érintő jogszabályok, döntések előkészítésébe. vissza Orbán új jelszava: magyar szolidaritás Népszabadság • Csuhaj Ildikó • 2006. január 30. Orbán Viktor új jelszava: "magyar szolidaritás". Egy miniszterelnöki mondat nyomán felvetett egy tanácsot is: Gyurcsány Ferenc "fogja a jó ötletét és menjen el innen". Orbán Viktor országértékelőt tartott. Tavasszal a magyar szolidaritás és a közönyös, kíméletlen vadkapitalizmus között kell választani. Ezt mondta Orbán Viktor a SYMA C sarnokban tartott nyolcadik, "interaktív" országértékelésén. Az ellenzék vezére másfél órás beszéde alatt a nemzeti konzultáció és országjárásának tapasztalatai alapján azt közölte, hogy 2005 a luxuspolitikából való kiábrándulás éve volt. Egy pécsi szimpat izáns felolvasott levele szerint "a nagy jólétkirály" (nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc) nagy jólétről beszél, miközben az éhségérzet, a munkanélküliség, a kiszolgáltatottság a jellemző Magyarországon.
