Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-04
18 a négyéves ciklusoknál hosszabb távú és átfogóbb keretekkel kell számolnunk - elegendő csak az Európai Unió költségvetésére utalnom. De a gazdaság, egyáltalán a hétköznapi élet nem négyéves ciklusokban létezik. Mindebből az következik, hogy sokka l inkább távlatosan, az ország - s most már Európa - érdekeit szem előtt tartva kellene politizálni, s nem élethalál kérdésként beállítani a választási győzelmet" - mondta. A politikai vezetőkről azt mondta: "Az ő feladatuk, hogy időszerű, világos és el érhető célokat határozzanak meg. Ők alkotják meg azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik munkánkat, eredményessé vagy hiábavalóvá erőfeszítésünket. Nekünk pedig szükségünk van pontos tájékoztatásra, éppúgy mint az önálló ítéletalkot ásra, hogy ne lehessen olcsó reklámfogásokkal befolyásolni minket. Ha mi viseljük a terhet, tudnunk kell azt is, melyik párt hogyan vágna bele a régóta halogatott reformokba, mit és hogyan változtatna meg, s főleg: mikor. Nagyobbrészt erről kellene szólnia a kampánynak". A jobboldal kereszttüzében Először a stop.hu internetes oldal, majd a Magyar Nemzet állította: Sólyom László kivetette maga mögül a magyar nemzeti zászlót, amikor beszédét rögzítették a Sándorpalotában. A napilap szerint az államfő ar ra hivatkozott, hogy a beszédhez nincs szükség a lobogóra. Azt azonban az újság is elismerte, hogy sokféleképpen nyilatkoznak a történtekről, ugyanakkor a lapnak a Köztársasági Elnöki Hivatal egyik alkalmazottja állította, Sólyom László nem vitette ki a ne mzeti lobogót. A Népszava érdeklődésére az elnöki hivatal egyik illetékese ugyancsak azt mondta, hogy a felvételen látható háttérben nem is volt zászló, így nem lehetett semmit kivitetni. Ráadásul nem bizonyítja a nemzeti lobogó "eltávolítását" az a Magyar Nemzetben közölt fotó, amelyen a korábbi köztársasági elnök, Mádl Ferenc zászlóval látható. Az a kép ugyanis a 2001es újévi beszédről készült, ám akkor még nem a Sándorpalotában, hanem a parlamentben volt az államfő és hivatala. Mindennek ellenére elős zör a Honfoglalás 2000 Egyesület tette szóvá, hogy "a nemzethez szóló beszédét a hazai és a nemzetközi szokásoktól eltérően, a magyar zászló mellőzésével mondta el". Az egyesület szerint "Sólyom László megfeledkezett arról, hogy az ország első emberének ne m a saját formabontó elképzeléseit kell megvalósítania, hanem a társadalom elvárásainak kell megfelelnie. Az elnök száműzte, megtagadta a nemzeti zászlót, ezért számolnia kell azzal, hogy korábbi támogatói elfordulnak tőle, - egy törpe kisebbséget kivéve , akiknek meg akar felelni". A Jobbik alelnöke szerint a köztársasági elnök eddigi tevékenysége - beleértve a karácsony elmaradt és a hanuka megtartott üdvözlését - megerősíti korábbi aggodalmukat, amelynek alapja, hogy Sólyom László a nyolcvanas évek SZ DSZközeli mozgalmaiban szocializálódott, elnökké pedig az SZDSZ és a Fidesz kompromisszumából következően lehetett. Balczó Zoltán a Népszabadságnak azt mondta: nincs olyan ország a világon, ahol a köztársasági elnök megteheti, hogy a nemzeti lobogó nélkül köszöntse az országot az új esztendőben. A Jobbik ezért címeres magyar zászlót kíván ajándékozni a köztársasági elnöknek. Populizmus pártok felett? A Political Capital Institute (PCI) évjelentése szerint 2005ben - az államfőválasztás évében - a miniszt erelnök és az ellenzék vezetője mellett az államfő személyére is kiemelt figyelem irányult. Mint írták, az elnökválasztás több szempontból példátlan volt: minden eddiginél hosszabb jelölési vita előzte meg, politikai alku hiányában minden korábbinál nagyob b volt a taktikázás jelentősége, ami végül parlamenti cirkuszba torkollott. Mindezek mellett először fordult elő, hogy a képviselők egy parlamenten kívüli szervezet jelöltjét emelték a köztársasági elnöki posztra. A PCI szerint megválasztása után Sólyom Lá szló kommunikációjában is megjelentek populista elemek. A pártokkal szemben álló, pártellenes pozíciót elfoglaló új államfő a pártpolitikusokkal szemben állva ugyanakkor maga is a politikai ügyek szereplőjévé vált. A PCI nem először fogalmaz így az elnök ről. Korábban a cég egyik elemzője, Szabados Krisztián például úgy vélte, az államfő ujjlenyomattal kapcsolatos kijelentése "rájátszott az össznépi, pártsemleges Amerikaellenességre". Szabados szerint Sólyom nyilatkozataiban visszatérő motívum a politikae llenesség, ami szintén nagy divat mostanában a kormányoldali és az ellenzéki retorikában, s úgy vélte, nehéz nem észrevenni Sólyom és az ellenzék kommunikációja közötti hasonlóságokat.
