Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-04
14 és legitim képviseleti testület, amely közjogi szempo ntból beépül az államhatalom intézményrendszerébe, de önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak. Vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy mint jogszabályalkotási jogosítvány, összefüggésben állnak az oktatás, művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosításával. A VMDP perszonális autonómiára vonatkozó modellje ezt fejezi ki. Fontos, hogy a modell nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé teszi a kisebbségi közösség az autonómiája keretei között feltárja, kifejezze és legitim módon képviselje identitása megőrzése szempontjából fontos érdekeit. vissza Válaszlevél a Vajdaság Mának a magyar külügyminisztériumból Szülőföld Alap: tájékozta tás a pályázati döntéssel kapcsolatban tett észrevételek nyomán felvetett kérdések kivizsgálásáról A Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média kollégiuma pályázati döntéseivel kapcsolatban tett észrevételek nyomán kivizsgáltattam a december 6án kelt levelében felvetett kérdéseket. A vizsgálat lefolytatását követően a Miniszter úr nevében az alábbiakról kívánom tájékoztatni, írja Gémesi Ferenc, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának helyettes államtitkára a Vajdaság Ma felelő s szerkesztőjének. Elöljáróban elvi álláspontunkat szeretném leszögezni: a Tanács és a kollégiumok megalakulásakor meghatározó elv volt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben a hazai és a határon túli illetékesek között érvényesüljön a kölcsö nös felelősség, és a határon túli szervezetek képviselőinek bevonásával, delegáltjaik véleményének figyelembe vételével szülessenek meg a döntések. Fontos szempont volt az is, hogy a határon túli szervezetek egymással is jussanak kompromisszumra az egyes t érségeket érintő képviselet és a döntések előkészítése tekintetében. Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a kollégiumok ülésén minden legitim, meghatározó jelentőségű határon túli magyar szervezet képviselője - amennyiben nem tagja a testületnek - tanác skozási joggal részt vehessen, áll a levélben. A Szülőföld Alapról szóló 2005.évi II. törvény végrahajtása tárgyában kiadott 105/2005 (VI.16.) kormányrendelet 11. paragrafusa kimondja, hogy a külügyminiszter, a HTMH vagy a Tanács a konkrét döntések vonatk ozásában a kollégiumoknak utasítást nem adhat. Ez az előírás annak a koncepciónak a része, amely a magyar kormány nemzetpolitikáját jellemzi 2002 óta: a magyarságot érintő döntésekben a hazai és határon túli szereplők közötti kölcsönös felelősség erősítése mellett fontos elvi és gyakorlati politikai célkitűzés, hogy a konkrét támogatási kérdésekben az arra felhatalmazott személyek vagy testületek döntésébe a kormányzati szereplők ne avatkozzanak be, ismertette a magyar diplomata levelében. Ami a konkrét pa naszát illeti, szeretném tájékoztatni, hogy a nevezett kollégium 2005 évi pályázati kiírásaira a megadott határidőig 757 pályázat érkezett be. A vizsgálat megállapította, hogy pályázatuk - a hiánypótlási határidőn belüli beérkezésre való tekintettel - szer epelt az érvényes pályázók között, amelyek a meghirdetett keretösszeg több mint háromszorosát igényelték. Az adott kategóriára is több mint kétszeres túligénylés volt, ezért mindenki, még oly érdemes munkássága elelnére sem kaphatott támogatást. A 24 érvén yes pályázó közül azonban így is 16 nyertes volt. Ebből is látható, hogy a kollégium a lehetőségek keretei között igyekezett méltányos döntést hozni. Külügyminiszter úr 2005. december 2án jóváhagyta a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyház ügyi és Média kollégiuma pályázatairól hozott döntést. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét, írja Gémesi Ferenc 2005. december 21én keltezett levelében, amelyet január 3án küldtek át szerkesztőségünknek. --- Mind az ismertetett szempontokat, mind ész revételeink nyomán tett kivizsgálás eredményeit köszönettel tudomásul vettük. vissza A VMSZ autonóm Vajdaságot és többnemzetiségű régiót is akar − Egeresi: A VMSZ nem munkálkodik azon, hogy elszakítsa a tartomány északi rész ét Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház alelnöke kijelentette, hogy pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nem munkálkodik azon, hogy elszakítsa a tartomány északi részét. A mai Dnevniknek adott interjújában Egeresi hangsúlyozta, hogy a VMSZ aut onóm Vajdaságot akar, végrehajtó, törvényhozási és részben igazságszolgáltatási hatalommal, a kisebbségek számára pedig kulturális és perszonális autonómiát akar.
