Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-25
13 14:53; 24.1.2006 Vitát kavart a Kolozsvár Társaság által kezdeményezett emlékmű terve, amelyet az 1956os magyar forradalommal szolidarizálók tiszteletére állítanának Kolozsváron. A Ziarul Clujeanului kolozsvári napilap szerint a kezde ményezés vitát váltott ki, több politikus szerint az emlékműnek nincs helye Kolozsváron, mivel itt az ellenállás meglehetősen gyenge volt 1956ban. Történészek azonban azt hangoztatják, hogy egy ilyen emlékmű felállítása indokolt lenne az antikomunista ell enállás tükrében. A három évvel korábban alakult Kolozsvár Társaság pályázatot írt ki az ’56os magyar forradalommal szolidaritást vállalók emlékművére, a pályázatra makettekkel lehetett benevezni. Az emlékmű felállításának ötlete annak kapcsán született , hogy idén lesz az 1956os események 50. évfordulója. Az emlékmű talapzatán csak annyi áll majd, hogy In memoriam 1956, és mindazon románok és magyarok emlékét őrzi, akik annak idején szenvedtek – nyilatkozta Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a Me diafax hírügynökségnek. Kántor elmondta, a magyar forradalom iránti szimpátia miatt több ezer román és magyar került börtönbe. Ioan Ciupea kolozsvári történész hasonló álláspontot képvisel: “Egy ilyen emlékmű felállítása indokolt lenne, mivel 1956ban lé tezett egy ellenállási mozgalom. Itt, Kolozsváron nem volt nagy dolog, mivel a Securitate kijátszott minden nagygyűléskísérletet, viszont Temesváron jelentős ellenállás volt” – mondta a történész. A kolozsvári politikusok többsége ellenzi az emlékműállít ást, vagy várakozó álláspontra helyezkedik. “Nem tudom, a románok számára vane valami jelentősége az ’56os magyarországi forradalomnak. Romániában nem volt antikommunista ellenállás, és disszidensek sem voltak. Akkor értek egyet az emlékmű felállításával , ha Kolozsváron népszavazást tartanak, és a lakosság támogatja a kezdeményezést. De hangsúlyozom, nem hiszek abban, hogy nagyobb jelentősége lenne” – mondta Vasile Dîncu PSDszenátor. Lehet szó egy ilyen kezdeményezésről, ha nincsenek nacionalista vagy soviniszta felhangjai. Ha a hangsúly az antikommunista harcon van, és a kezdeményezés nem sérti az alkotmány 30. cikkelyét, akkor nem látom akadályát az emlékmű felállításának – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester. (mediafax/háromszék) vissza Európában folytatódik a vizsgálat Népszava, 2006. január 25. Egyelőre nincs bizonyíték a CIAbörtönökre. Nagyon valószínű, hogy az európai kormányok tudtak a CIA európai repülőjárata iról - áll az Európa Tanács tegnap közzétett jelentésében. A brüsszeli Bizottság fölszólította az uniós tagállamokat, hogy teljeskörűen működjenek együtt a szervezettel. Alaposan elemezni és tanulmányozni fogja az Európai Bizottság a CIA állítólagos börtön eiről és európai járatairól készült európa tanácsi jelentést - áll abban a közleményben, amelyet az uniós "kormány" bel- és igazságügyekért felelős tagja adott ki tegnap Brüsszelben. Franco Frattini ebben fölszólítja a tagállamokat, hogy teljeskörűen működ jenek együtt a strasbourgi székhelyű emberi jogi szervezettel a CIA vitatott európai tevékenységének vizsgálatában. A biztos szerint a jelentés alapján korai következtetéseket és tanulságokat levonni, hiszen a vizsgálat folytatódik. Frattini korábban utalt arra, hogy a "bűnösnek talált" tagállamoktól esetleg megvonhatják a szavazati jogot az uniós intézményekben. Az Európa Tanács (ET) által tavaly novemberben, egyes amerikai lapokban megszellőztetett értesüléseket követően kijelölt svájci nemzetiségű jelen téstevő, Dick Marty szerint nagyon valószínű, hogy az európai kormányoknak, de legalábbis a hírszerző szolgálatoknak tudomásuk volt az illegális CIAműveletekről. A jelentés megállapítja: az amerikai titkosszolgálat több mint száz esetben használt európai területeket arra, hogy a foglyokat elrabolja, illetve olyan országokba szállítsa, ahol a kínzás megengedett. Vizsgálódása során Marty ugyanakkor nem talált bizonyítékot arra, hogy Romániában, Lengyelországban vagy másutt a CIA illegális börtönöket létesíte tt volna. Ennek megállapításához ugyanis hiányoztak a feltételek: a tagállamok nem siettek az információnyújtással, az európai légiforgalmat ellenőrző Eurocontrol, illetve az EU műholdas központja pedig az utolsó pillanatban, egy nappal a jelentés közzétét ele előtt adta át a kért adatokat és légifelvételeket. Az ET ezért tovább vizsgálódik, akár csak az Európai Parlament, amely a múlt héten állította föl a CIA tevékenységét tanulmányozó ideiglenes bizottságát. A parlamenti testület csütörtökön tartja első ülését, majd
