Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-24
8 Magyarországi választás. Washingtonban természetesen mérlegelik, hogy az USA melyik párttal tudna jobban együttműködni. A magam részéről mindig a civilizált politikai élet híve voltam, s remélem, hogy a politikai érettséggel a vita itt is kevésbé agreszszív és inkább elemző lesz. Néhány jelens éget azonban rendkívül zavarónak tartok, így a Financial Times elleni nevetséges, s Magyarországra nézve kínos vádakat. Az USA külpolitikája és az Amerikaellenesség. Bár minden amerikai kormány, így a mostani is követett el hibákat, mégis az Egyesült Á llamok jelenti a stabilitás alapját a világban. Az USA az egyetlen civilizált szuperhatalom, amely nem elfoglalni, hanem felszabadítani akar országokat. Igaz, sem Afganisztán, sem Irak nem tekinthető "jeffersoni szintű demokráciának", mindkét országban töb b generációra lesz szükség az átalakuláshoz, de a változások, például a nők egyenjogúságának érvényesülése biztató jel. Sajnálatos, hogy Európában sokan csak a hibákat látják, s azt nem veszik észre, hogy az USA milyen forrásokat, így katonai erőt is mozgó sított a délkeletázsiai szökőár vagy a pakisztáni földrengés túlélőinek megsegítésére. Azt is elfelejtik, hogy az Egyesült Államok segítsége nélkül Európa ma nem lenne szabad és demokratikus államok közössége. Az Amerikaellenesség az irigységen és félték enységen alapuló betegség, ami szerintem Angela Merkellel, egy felelősségteljesebb német kancellárral változni fog. KözelKelet. Az USA mindig támogatta a független, Izraellel békében élő palesztin államot. A palesztin hatóságnak ugyanakkor kötelessége ellenőrzése alá vonni a különböző fegyveres csoportokat, így a Hamaszt is. Ha a Hamasz nem hagy fel a terrorizmussal és a választások nyomán a kormánykoalíció tagja lesz, szorgalmazni fogom a kongreszszusban a palesztin hatóságnak nyújtott amerikai támogat ás felfüggesztését. Nagyon érdekes változások tapasztalhatóak Líbiában, ahol Moammer elKadhafi felismerte, hogy korábbi politikájával veszíteni fog az Egyesült Államok vezette szabad világ ellenében. Moammer elKadhafi ezredessel szemben Irán és Szíria jelenlegi elnöke biztos, hogy a vesztes oldalon fogja végezni. Irán nukleáris ambícióinak megfékezésre minden diplomáciai eszközt ki kell használni, de a civilizált világ számára elfogadhatatlan, hogy az iszlám köztársaság nukleáris eszközökkel rendelkezhe ssen. vissza Huszonnégy éves a román főprivatizátor Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. január 24. Megdöbbentek a romániai privatizációs hatóság (AVAS) másfél évtizednyi ma gánosítási folyamatokban sokat látott munkatársai, amikor Calin Popescu Tariceanu kormányfő bejelentette: 24 éves államtanácsosát, Razvan Orasanut nevezte ki az AVAS élére, államtitkári rangban. Az AVASt korábban miniszter vezette, és az intézmény élére m indig idősebb, tapasztaltabb személyek kerültek. A fiatalember kinevezése, persze, nemcsak az alkalmazottakat, hanem az egész ország lakosságát is meglepte. Kicsoda Orasanu? Tizenhat évesen jutott ki egyéves ösztöndíjjal Londonba, ahol végül négy évet tö ltött. 19981999 között egyszerre két évet végzett az Epsom Collegeben, majd érettségi után a londoni Közgazdasági és Politikatudományi Egyetemen tanult, ahol 2003ban közgazdasági és filozófiai diplomát szerzett. A tehetséges román diákra hamar felfigy eltek, és kapkodtak utána a cégek. 2001ben a Shell Business Consultancy londoni központjában dolgozott, 2002ben angolt tanított üzletembereknek Kínában, Qinhuangdao kikötővárosban. Később egy tajvani céget képviselt Londonban, majd 2004ig a párizsi HEC School of Management Business karán oktatóknak az angol nyelvű szaklektora volt. A 2004 decemberi román kormányváltás után hívták haza, és azóta a kormányfő gazdasági államtanácsosi tisztségét töltötte be. Orasanu az Evenimentul zilei napilapnak azt nyil atkozta, hogy ebben a beosztásban fele annyit keresett, mint a párizsi egyetemen, de ő sosem a pénzt nézte, hanem minél szerteágazóbb szakmai tapasztalatokra kívánt szert tenni. Az AVAS portfóliójában még komoly értékek vannak, és Razvan Orasanu azonnal munkához látott. Tisztázni kívánja az elrontott privatizációkat, és minél több pénzt akar a román államkasszának szerezni.
