Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-24
6 elnyeri az adott ország többségének is a támogatását. Hiszen, a főkonzul szerint „az édeskevés, hogy a magyar állam valamit támogat, természetesen az adott ország többségének is ugyanezt támogatni a kell”. Magyar útlevél? A nemzeti felelőség programjának utolsó pontja az, amit még a főkonzul szavai szerint sajnos nem sikerült megvalósítani, ez pedig az ún. magyar útlevélhez vagy magyar személyi igazolványhoz juthatása a határon túli magyaroknak. „ Az EU illetékeseivel lefolytatott többszöri konzultáció után úgy tűnik, hogy erre nincs lehetőség.” nyilatkozta a főkonzul. Ezt a magyar útlevelet, vagy magyar személyi igazolványt az úgynevezett görög típusú igazolvány mintájára szerették volna bevezetni, de ezt az ötletet végül nem sikerült elfogadtatni az EU illetékeseivel. Így ez az ötlet ebben a formában lekerült a napirendről, de a magyar kormány nem tett le arról, hogy valamilyen formában olyan utazási dokumentumhoz, kedvezményhez juttassa a határon túli magyarokat, amely majd lehetővé tenné számukra a schengeni térségben való mozgást is, hangsúlyozta Varga Imre A szabadkai főkonzul ugyanakkor kiemelte, hogy a nemzeti tartózkodási vízummal, a schengeni rendszer magyarországi bevezetése után jogot ad a határon túli magyaroknak is arra, hogy akár 90 napig a bármelyik schengeni ország területén tartózkodjanak. És végül - a nemzeti vízum A nemzeti tartózkodási vízum azok számára képez jó megoldást, akiknek 90 napnál hosszabb, akár öt évig tartó tartózkod ásra van szükségük Magyarországon. A tisztségviselő szerint „Nagyon fontos tudni, hogy a korábbi tartózkodási vízumok feltételeihez képest semmilyen új, extra feltételt nem támasztunk.” Négy okra hivatkozva lehet igényelni a nemzeti tartózkodási vízumot, a magyar nyelvhez vagy a magyar kultúrához való kötődés, a magyar nemzeti közösséghez való tartozás és a családi kapcsolatok erősítése címén. A nemzeti tartózkodási vízum nem teszi lehetővé a munkavállalást, ellenben, amennyiben valaki rendelkezik azzel a v ízummal és magyarországi tartózkodása alatt munkát talál, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál kérheti a státusváltoztatást, illetve a munkavállalási vízum kiadását. A nemzeti tartózkodási vízum nem jogosít fel üzleti tevékenység folytatására illet ve nem teszi lehetővé a felsőfokú oktatási intézményekben való tanulást, ellenben, az általános- és középiskolákban, illetve szakképzési intézményben tanulók használhatják az ilyen típusú vízumot is. A főkonzul kiemelte még, hogy ez az egyetlen magyarorszá gi tartózkodási vízum, amely ingyenes. Vajdaságban eddig több mint hétszázan érdeklődtek a vízum iránt, hárman pedig már meg is kapták. A vízum kérdőívek különben letölthetők a főkonzulátus honlapjáról www.hukonzulat.org.yu és ugyanitt megtalálható minden információ ami a nemzeti tartózkodási vízummal kapcsolatos. vissza Halász Gyula Szili Katalin "nyomást gyakorolt" a kisebbségi törvény elfogadása érdekében hétvégi látogatásán Geoana szerint Bukarest, 2006. január 23., hétfő (MTI) - Szili Katalin nyomást gyakorolt Romániára azzal, hogy hétvégi marosvásárhelyi látogatásán a kisebbségi törvény romániai elfogadását szorgalmazta - fejtette ki hétfőn Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén Mircea Geoana, az ellenzéki ro mán Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A Mediafax hírügynökség által idézett politikus (aki 2004 végéig külügyminiszter volt) felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Szili Katalin hétvégi marosvásárhelyi látogatásán sürgette: a román parlament miel őbb fogadja el a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Geoana úgy fogalmazott: rendkívül kellemetlen meglepetésként érte Szili Katalin Marosvásárhelyen elhangzott nyilatkozata, amellyel nyomást gyakorolt a törvény elfogadása érdekében. "Mió ta van joga egy külföldi ország parlamenti elnökének beavatkozni egy másik ország törvényeiről folyó vitába?" - tette fel a kérdést az ellenzéki politikus, aki szerint eljött a pillanat, hogy Románia kilépjen végre abból a kisebbrendű partneri szerepkörből , amely a Magyarországhoz fűződő viszonyban jutott neki. Úgy vélte, Románia büszke lehet arra, hogy stratégiai partnerségben van Magyarországgal, amely - mint mondta - fontos ország. Geoana azonban nem tartja normális dolognak, hogy Románia európai uni ós integrációját olyan tervezetek elfogadásához kössék feltételként, amelyek területi autonómiához vezethetnek Romániában.
