Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-23
17 Az Iskola Alapítvány kuratóriuma a múlt hét folyamán elfogadta a legújabb nevelésioktatási támogatás pályázati felhívását. Ezt február közepén teszik közzé a sajtóban, s attól a pillanattól kezdve, április 30ig lehet pályázni a megszokott módon, figyel embe véve az űrlapon történt módosításokat – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A politikus elmondta, az elmúlt évben összesen 131 148 nevelésioktatási, valamint tankönyv- és taneszközpályázat érkezett be az al apítványhoz, melyek 98,5 százalékát pozitívan értékelte a kuratórium. A pályázók többsége Hargita megyéből került ki. Összesen 34 778 beérkezett pályázatot jegyeztek megyénkből, melyek 98,9 százalékát elfogadták. Antal István parlamenti képviselő elmondt a, a 2006os kormányprogram keretében folytatódik Kirulyfürdő villamoshálózatának kiépítése, ugyanakkor Sikaszó és Libán villamoshálózata is megépül. Az árvíz által megrongált Nyikó menti út 17,5 kilométeres felújítására 5,4 millió eurót költenek, a versen ytárgyalás meghirdetésére márciusban kerül sor, április – május folyamán pedig megkezdődnek a munkálatok. vissza Hargita Népe Patrubány: az erdélyi magyarság készüljön fel az újabb népszavazásra [ 20060122 - 15:00:58 ] A határon túli magyaroknak is fel kell készülniük az újabb népszavazásra - mondotta Patrubány Miklós Marosvásárhelyen az unitárius tanácsteremben tartott találkozón, amelyen bemutatta kötetét - a népszavazás történetének dokumentumait összegyűjtve és meg magyarázva. A Gyújtatlan gyulladjék című kötettől és ettől a körúttól is - két hét alatt több mint 20 alkalommal tart találkozót, előadást, - azt várja, hogy az újabb népszavazásra a siker biztos esélyével kerülhessen sor - nyilatkozta a Magyarok Világszöv etségének elnöke. Az MVSZ úgy látja, az a türelmi időszak - 2004 december 5étől számított egy esztendő, amit az MVSZ elnöksége szabott meg, úgy járt le, hogy a magyarországi parlamenti pártok nem törekednek a népszavazási kezdeményezés panaszait orvosol ni, emiatt kezdeményezni kell újabb népszavazás kiírását. Az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós úgy gondolja, az erdélyi magyarság feladata, hogy mindenki keresse meg barátait, rokonait, ismerőseit,és személyesen győzze meg őket a népszavazás fontosságáról és e bben az esetben minden ellenkező politikai propaganda ellenére is sikeres lehet a népszavazás, és remélhető, hogyha a nép „saját kezébe veszi a népfelség jogának gyakorlását" akkor a politikai párok ennek engedelmeskedni fognak. Kifejtette, hogy a Világszö vetség Erdélyi Társaságának megalakulása 1995ben sorsdöntő volt a Világszövetség irányának alakulásában, a legerősebb fiókszervezetként működött, éppen ezért bízhat a jövőben is az erdélyiek következetességében és nemzeti elkötelezettségében. A határon túli magyarok magyar állampolgárságáért folytatott küzdelem történetét ismertetve, Patrubány Miklós hangsúlyozta, hogy ez az igény nagyon mélyen él a magyar tömegekben, annyira, hogy az RMDSZ 2000ben ennek segítségével tudta nagyon rövid idő alatt összegy űjteni Frunda György számára is a köztársasági elnökjelöltséghez szükséges jelölő aláírásokat. Külön kárhoztatta Kovács László egykori külügyminisztert, aki akkor nevezte lehetetlennek a kettős állampolgárságot, amikor az Európa Tanács álláspontja már épp en ilyen irányban változott és zöld utat nyitott efféle kezdeményezések előtt. Patrubány Miklós bemutatta a Magyarok Világszövetségének új tagsági igazolványát, a Honlevelet, amely útlevél formájú, oldalain szerepel Magyarország minden jelenlegi jelképe, illetve az egykori magyar közigazgatási megye címere, hangsúlyozva a magyarság mindenkori nemzeti egységét. Át is nyújtotta András Dezsőnek a Honlevelet, aki elsőként igényelte Marosvásárhelyről az új igazolványt. Bemutatta a világszövetség új lapját is, amelynek címe szintén Honlevél, de elmaradt annak a filmnek a levetítése, amelyen azt mutatták volna be, hogyan tett esküt az MVSZ vezetősége az Országházban a Szent Korona előtt. Patrubány Miklós előadása után többen kérdéseket tettek föl, amelyeknek sorá n Patrubány kifejtette, hogy a Szent Korona tan népszerűsítése, a Szent Korona rendjének igénylése nem azonos azzal az immár tapasztalható törekvéssel, hogy királyt válasszanak Magyarországon. Ugyanis a királyválasztáshoz is előbb helyre kellene állítani a Magyar történelmi jogfolytonosságot, amely 1944 márciusa óta állt be, amikor is a hitleri csapatok elfoglalták Magyarországot. A jogfolytonosság, a jogrend, a Szent Korona rendjének helyreállítása nélkül a királyválasztás csak újabb manőver,
