Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-04
7 Mostanság a nemzetközi médiában Szlovákia a mintagyerek. Néhány hete a Fitch Ratings és más neves európai intézmény az ország adósságkockázati besorolását és küladósságát az A sávba emelte, vagyis a legjobbnak minősítette a négy visegrádi ország közül. Pozsony néhány hete ezeket a partnereit megelőzve, elsőként lépett be az ERMII rendsze rbe, amelyet az euró előszobájának tartanak. Ezzel még inkább elérhetővé vált a közös pénznem szlovákiai bevezetésének céldátuma, amely 2009. január elseje. A tavalyi gazdasági eredmények tovább erősítették a pozsonyi politikusok derűlátását. Uniós méret ben is figyelemre méltó az elmúlt év végéig várható, 6,2 százalékos gazdasági növekedés. Több mint hét százalékkal növekedett a nettó átlagbér, amely jelenleg 14 571 korona (hozzávetőleg 100 ezer forintnak megfelelő összeg). Az infláció négy százalék alá, a költségvetési hiány pedig 3,4 százalékra csökkent. Az idei terv 2,9. Még a pénzügyi szakemberek számára is nagy meglepetést jelentett, hogy a tervezettnél csaknem ötven százalékkal, 17 milliárd koronával kevesebb lett (a valós bevételek 258,694, a tényle ges kiadások 292,580 milliárd). Ennek az éremnek az egyik oldala fénylő: tavaly a vártnál 20 milliárd koronával több adó folyt be, amit a lakosság nagyobb bevételeivel és az általános adómorál javulásával magyaráznak a szakértők. Az utóbbit a két éve bev ezetett 19 százalékos egyenadó egyik gyümölcsének tartják. Az a bizonyos másik oldal viszont nem csillog, ugyanis az állam négymilliárddal kevesebb önrészt fizetett ki a tervezettnél, több uniós pályázat sikertelensége miatt, ami azt jelenti, hogy Szlováki a nem használta fel teljes mértékben a rendelkezésére álló uniós forrásokat. A külföldi média és a hazai kormánypárti politikusok lelkendezéséhez képest a szlovákiai átlagpolgár elégedetlen. Kivéve Pozsonyt és környékét, ahol legmagasabb az átlagbér (töb b mint 20 ezer korona) és legkisebb a munkanélküliség (háromnégy százalékos). Minél távolabb jutunk az egykori koronázóvárostól, annál szembetűnőbb a szegénység. Például Pozsonyban egy szakképzett informatikus legalább 50 ezret, ugyanolyan végzettségű és beosztásban dolgozó kollégája Kassán 30 ezret, a keletszlovákiai Sztropkón (Stropkov) pedig csak 12 ezret visz haza havonta. A magyarok lakta gömöri és bodrogközi régióban, de az északszlovákiai Árvában és a Szepességben is a felnőtt lakosság egyharmada, több helyen negyven százaléka munkanélküli. Rajtuk mindeddig csak a reformok árnyoldala csattant, hiszen sokuknak nincs pénzük még gyógyszerre, olykor alapvető orvosi ellátásra sem, amelyért már fizetni kell. A súlyos megélhetési gondok ezúttal is melegág yai a nacionalizmus elburjánzásának. Ismét növekvőben a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelenleg immár nyolctíz százalékos támogatottsága, amelyet ez a tömörülés a hagyományos magyarellenességen kívül a kormánypártokat - köztük a Magyar Koalíció Pártjának Ján Slota és társai szerint behódoló Mikulás Dzurindát - bíráló, sokak jogos elkeseredésével visszaélő, populista politizálásának köszönhet. Kissé mérsékeltebben, de hasonló stílusban harsog a hosszú hónapok óta legnépszerűbb szlovák politikus, Robert Fico i s, aki az ugyancsak legnagyobb preferenciákkal rendelkező IránySzociáldemokrácia (SmerSD) élén áll. Ez a párt azonban csak a nevével jelzi és nem a programjával tükrözi a korszerű baloldali értékrendet. Őket és más populistákat a szeptemberben esedékes v álasztásokig csak akkor lehet visszaszorítani, ha ezalatt minél több szlovákiai polgár a saját pénztárcáján és életszínvonalán is érzékeli, hogy hazája valóban Bezzegország. Ez a feladat jelenti a legnagyobb kihívást a Magyar Koalíció Pártja és szlovák par tnerei számára egyaránt. vissza Pozsony, 2006. január Áremelési hullám Romániában N épszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. január 4. Az új esz tendőben Romániában többe kerül a földgáz, a fűtés, a villamos energia, az élelem, a ruházati cikkek és a kötelező gépkocsibiztosítás. Január elsejétől a legnagyobb drágulás a földgáz esetében következett be, az új árak 17 százalékkal magasabbak, s a romá n kormány az idénre további két gázáremelést ígér. A villamos energia csaknem két százalékkal drágul januártól, az idei kötelező felelőségbiztosításért pedig a gépkocsitulajdonosoknak 33 százalékkal kell többet fizetniük. Az energiaáremelések nyomán el őreláthatóan 10 százalékkal drágul az idén a kenyér, 56 százalékkal a többi élelmiszer és a ruházati cikkek.
