Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-20
6 Belgrád, 2006. január 19., csütörtök (MTI) - Három vajdasági magyar vehette át eddig M agyarország szabadkai főkonzulátusán a január 1én életbe lépett nemzeti vízumot - közölte Varga Imre főkonzul, aki arról is tájékoztatta csütörtökön az MTIt, hogy a schengeni rendszerhez való csatlakozás miatt március 1től kizárólag azoknál az idegenfor galmi irodáknál lehet igényelni csoportos magyarországi utazásra feljogosító vízumot, amelyek akkreditációt kaptak a külképviselettől. Varga Imre szerint kedden és szerdán hárman vették át a nemzeti vízumot a külképviseleten. Csütörtök reggel nyolc ór áig a beadott kérelmek száma 21 volt, 723an érdeklődtek a lehetőség iránt, s közülük mintegy ötszázan el is vitték a vízumkérő lapokat és tájékoztatókat. A főkonzul szerint az érdeklődők száma rohamosan nő, napi ötvenhatvan emberrel gyarapszik. Mark ó József, Magyarország belgrádi konzulátusának vezetője szerint a külképviseleten eddig senki sem igényelte a nemzeti vízumot, és egyet sem adtak ki. Varga Imre közlése szerint a szabadkai főkonzulátus - hasonlóan a belgrádi konzulátushoz és a többi kü lföldi magyar képviselethez - csak azokkal az idegenforgalmi irodákkal működik együtt, amelyek előzőleg akkreditáltatták magukat. Magyarázata szerint erre a schengeni rendszerhez való csatlakozás miatt van szükség. Az idegenforgalmi irodáknál már taval y november közepe óta csak csoportos magyarországi utazásra feljogosító vízumot lehet igényelni, de március elsejétől csak azoknál az irodáknál lehet ilyet kérni, amelyek főkonzulátusi engedéllyel rendelkeznek. Varga szerint a külképviselet a külügyminiszt érium utasításával összhangban arra kérte a főkonzulátussal együttműködő idegenforgalmi irodákat - több mint száz ügynökségről van szó - , hogy három nagy témakörben - cégadatok, magyarországi referenciák és cégtörténet , témakörönként 610 kérdésre válas zoljanak. A válaszok fényében a főkonzulátus eldönti, hogy mely iroda felel meg a kritériumoknak, és ezek kapják meg a külképviselet akkreditációját, képviselőik pedig fényképes engedély birtokába jutnak. Varga Imre magyarázata szerint ily módon ki lehet d eríteni azt, hogy az adott idegenforgalmi ügynökség valóban turizmussal foglalkozike. vissza ENSZmegbízott: a térség stabilizációját erősítő döntés kell Koszovóról Budapest, 2006. január 19., csütörtök (MTI) - Koszov ó státusáról olyan döntésnek kell születnie, amely nemcsak a tartományban, hanem az egész balkáni térségben normalizálódást és stabilizációt hoz. Ezt az ENSZ koszovói missziójának (UNMIK) vezetője mondta kedden Budapesten újságíróknak, miután a magyar külü gyminiszterrel tárgyalt. A szerb és az albán fél álláspontja között jelenleg óriási szakadék tátong, de a tárgyalási folyamat éppen e szakadék szűkítését célozza - jelentette ki Sören JessenPetersen az MTI kérdésére válaszolva. Somogyi Ferenc hang súlyozta: bár az időtényező nem lebecsülendő, a megegyezés tartalma fontosabb, mint bármilyen határidőhöz való igazodás. "Anélkül, hogy spekulációba bocsátkoznék a tartomány jövőbeni státusáról, Koszovónak önjáró entitásúvá kell válnia, olyanná, amely életképes gazdasággal és hatékony állami adminisztrációval rendelkezik, amely képes a kihívásokat kezelni" - szögezte le a magyar diplomácia irányítója. Kitért arra, hogy Koszovó számára komoly kihívást jelent például a kábítószercsempészet, a szervezett bűnözés elleni küzdelem. "Még a státus végleges rendezése előtt gondoskodni kell arról, hogy a kisebbségek ügyében megállapodás szülessen, és annak gyakorlati megvalósítása biztosított legyen, a decentralizáció folyamatába ágyazva" - hangsúlyozta Somog yi Ferenc. Az ENSZ koszovói missziójának vezetője fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi közösség kitartson a korábban meghatározott alapelvek mellett. Ezek szerint nem lehet szó az 1989 előtti állapotok visszaállításáról, nem kerül sor Koszovó felosztás ára, és Koszovónak nem engedik meg, hogy unióra lépjen bármely szomszédos országgal. A magyar külügyminiszter megjegyezte: Magyarország közvetlenül érdekelt a rendezésben, és lehetőségei szerint kész közreműködni benne. Ez - mint mondta - jelenthet kor mányzati segítséget, békefenntartási hozzájárulást, illetve a jogállamiság kialakításának segítését. "Magyarország konstruktív és fontos tanácsokkal tud hozzájárulni a koszovói rendezéshez" - közölte Sören JessenPetersen. Emlékeztetett arra, hogy a jö vő héten - a tervek szerint január 25én - kezdődnek a státustárgyalások a szerb és az albán tárgyalóküldöttség között Bécsben, Martti Ahtisaari ENSZmegbízott irányításával. A koszovói albánok a délszerbiai tartomány teljes függetlenségéért szállnak síkra, míg a szerbek az autonómiánál többet, de a függetlenségnél kevesebbet szeretnének biztosítani a jövőben az 1999 óta ENSZigazgatás alatt álló térségnek. JessenPetersen szerint a felek a meglévő ellentétek ellenére hosszú utat tettek meg a koszo vói ideiglenes közigazgatás kialakítása óta, az elmúlt hat és fél évben; a jelenlegi status quo a jövőben fenntarthatatlan.
