Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-19
21 Korántsem példa nélküli, hogy az EB a közelgő választások miatt rugalmasságot tanúsít valamely tagállammal. Tavaly a szokásos december 1jei határidőhöz képest Portugália is bő féléves késéssel nyú jtotta be stabilitási programját, és a választások, valamint az elhúzódó kormányalakítás miatt Németország is csak most készül el vele. Igaz, Almunia bizakodó hangot ütött meg, a Merkelkormány tagjaival folytatott első megbeszélések alapján ugyanis "valós akaratot" lát arra, hogy 2007ben 3 százalék alá szorítsák az államháztartási hiányt. A Magyarország számára nem éppen hízelgő bizottsági konklúzió főleg azért kínos, mert egyidejűleg az EU legfőbb végrehajtó szerve öt másik tagállam (Finnország, Dánia, S védország, Csehország és Szlovákia) stabilitási, illetve konvergenciaprogramját is megvizsgálta, és a három régi tagállam kitűnő, a két - Magyarországhoz hasonlóan szintén túlzottdeficiteljárás alatt álló - új pedig jó bizonyítványt kapott. Almunia szerin t Csehország 2008ra, Szlovákia pedig már egy évvel hamarabb minden jel szerint "könnyen" megszünteti az államháztartás túlzott, azaz 3 százaléknál magasabb hiányát. Halvány vigasz lehetett, hogy az EB NagyBritannia ellen is túlzottdeficiteljárást kezdem ényezett, és az erről szóló javaslatot szintén a január 24ei Ecofinülés elé terjeszti. Ily módon egyébként 12re emelkedett a túlzott államháztartási hiány miatt eljárás alá vont uniós tagállamok száma; a "rossz tanulók" között hat régi tagállam van, köz ülük öt az euróövezet része. Valóságos győzelmi jelentésként ünnepelték kormányzati körökben a brüsszeli értékelést, amelyből a pénzügyi tárcánál elsősorban azt emelték ki, hogy az EB a decemberi programot nem minősítette negatívan, és nem kezdeményez sza nkciókat Magyarország ellen. Sőt még azt is kiolvasták belőle, hogy "a bizottság megértéssel fogadja azt a magyar álláspontot, amely szerint a magyar kormány nem kíván visszalépni megkezdett szociális kiigazítási és ambiciózus fejlesztési programjából" - a mihez kétségkívül erős fantázia szükségeltetik. Ebben nem szűkölködött Orbán Viktor, a FideszMPSZ elnöke sem, aki a magyar gazdaság állapotát "infarktus előttinek" titulálta. Épp a jelentés napján ülésezett az Országgyűlés költségvetési bizottsága, amelyn ek fideszes elnöke, Varga Mihály utólag napirendre tűzette volna az EBjelentés megvitatását is, de a kormánypárti többség - írásos dokumentum hiányára hivatkozva - ezt leszavazta. Holott a költségvetési bizottság vendége épp Veres János pénzügyminiszter v olt, aki néhány órával korábban már kommentálta az EBjelentést, miszerint azzal Brüsszel elismerte a magyar gazdaság fejlődésének pozitívumait. Így aztán a képviselőknek be kellett érniük a Budapest Airport Rt. (BA) magánosítása után befolyt 464 milliárd forint felhasználásának megtárgyalásával Pedig a költségvetés helyzete igencsak összefügg a BA privatizációjával. Mert bár a pénzügyi tárca január elején közleményben büszkélkedett vele, hogy 2005ben az államháztartás - tényleges bevételeket és kiadások at rögzítő - pénzforgalmi hiánya a tervezett 1022 milliárd forintnál kisebb, mindössze 984,4 milliárd forint volt - ami a GDP 4,4 százaléka , ez csak egyes rendkívüli bevételek elszámolásával jöhetett ki. Tavaly ugyanis az egyes fő adónemekből a befizetés ek nem érték el a tervezettet, a társadalombiztosítási alapok hiánya viszont több mint 100 milliárd forinttal meghaladta azt (lásd táblázatunkat a 93. oldalon). Jellemző, hogy tavaly novemberben a 2004es zárszámadás elfogadásakor a kormánypárti képviselők egyúttal a 2005ös deficitelőirányzatot is 1136 milliárd forintra emelték, ami utólag szükségtelen óvatosságnak bizonyult. Decemberben ugyanis "486 milliárd forint rendkívüli bevétel keletkezett a költségvetésben, e nélkül az államháztartás hiánya 1450 m illiárd forint, a GDP 6,8 százaléka lett volna" - jegyezte meg a bizottsági ülésen Auth Henrik, a jegybank alelnöke (a rendkívüli befizetésből 80 milliárd forintot a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. vállalt magára egyes bányászati jogosítványok egyösszegű megvásárlásával). Ez pedig nem a legjobb előjel a közeli jövőre nézve, mert az értékesíthető államikincstári vagyonkészlet lemerítése után a büdzsé már nem számíthat további százmilliárdokra. Az euróbevezetés feltételét jelentő uniós hiánymutatóban (ESA' 95) azonban a privatizációs bevételeket sehogy, a BA üzemeltetésének ellenértékét pedig csak a szerződésben rögzített 75 évre lebontva lehet elszámolni, így egyegy évre alig valamivel több mint 5 milliárd forint jut. Rontja az ESA'95 szerinti szaldót a sz trádafejlesztések azon részének visszaemelése is a költségvetésbe, amely az EB szerint nem tekinthető igazi pppkonstrukciónak (azaz a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló magánberuházásnak). Összességében a pénzügyi tárca az uniós hiánymutatót 6 százalék körülire várja, ami nagyjából megfelel az ősszel módosított konvergenciaprogramban beígért 6,1 százaléknak, de jócskán elmarad az eredetiben 2005re vállalt 3,6 százaléktól. Az EB által megkövetelt pályakorrekció módszereinek ismertetését azonban a kormányzásra törekvő pártoknak a választások előtt már nem kell felfedniük - holott az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás finanszírozási rendjének korrekciója kétségkívül a legfontosabb közérdekű tudnivalók közé tartozik. vissza
