Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-19
10 hogy a szemben álló felek mindegyike megéri a maga pénzé t, különbség nincs köztük. A totális kiábrándultság pedig csakis a szélsőjobb, az amúgy a szétesés határára jutott NagyRománia Párt malmára hajthatta volna a vizet. Az a tény azonban, hogy a szociáldemokraták egy jelentős része, és főleg Mircea Geoana pár telnök (volt amerikai nagykövet és külügyminiszter), az elszámoltatás, illetve a botrány jogállami rendezésének útját választja, arra utal, hogy az európai integrációt ma már náluk is fontosabbnak tartják a klikkszempontoknál. Hosszabb távon e döntés a rom án közélet erkölcsiségének radikális megváltozásához is elvezethet. Hiszen arról van szó, hogy egy Nastaséhoz mérhető nagykutya, aki az elmúlt másfél évtizedben az ország egyik első embereként szinte korlátlan hatalommal rendelkezett, akinek a neve korábba n minden állami szervre, hivatalnokra és közemberre bénítóan hatott, ma – néhány sajtóközlemény nyomán – kénytelen kivonulni a politikai életből, és (közönséges állampolgárként) alá kell vetnie magát az ilyenkor szokásos jogi procedúrának. Az eset rendkív üli hordereje abban áll, hogy ettől a pillanattól kezdve nincs olyan korrupt polgára az országnak, aki biztonságban érezhetné magát. Szokás azt mondani, hogy Románia a korlátlan lehetőségek országa: aki megfelelő rokoni kapcsolatokkal, pénzzel, hatalommal rendelkezett, az bármit elintézhet. A rendszer azért működhet annyira olajozottan, mert a legmélyebb nyomorban tengődő rétegek kivételével mindenki hasznot húz belőle, a maga szintjén mindenki a törvényesség hatályán kívül oldhatja meg a problémáit. Ezért azután maga is ragaszkodik a rendszerhez – annak minden igazságtalansága és tisztátalansága ellenére. Most azonban valami történt, s ez még akkor is igaz, ha Adrian Nastasénak végül sikerül tisztáznia magát. Láncreakció? Azt persze magam sem állíthatom, hogy végérvényesen felvirradt a törvényesség napja. Az ember képtelen egyik pillanatról a másikra megszabadulni megrögzött szokásaitól, közülünk sokan továbbra is azon fogják törni a fejüket, miként kerülhetnék meg a törvényeket. Mégiscsak! Az azonban biz onyos, hogy ez mától kezdve mind nehezebb lesz. Mind kevésbé számíthatunk majd környezetünk cinkosságára, s mivel egyre nehezebbé és veszedelmesebbé válik kijátszani a törvényeket, mind többen lesznek, akik rájuk bízzák majd magukat. S ezért az is egyre fo ntosabbá válik számukra, hogy a törvények, melyek védelmében meghúzódhatnak, tényleg jó törvények legyenek. Ettől pedig valóban sorsdöntővé válhat tehát, hogy kiket küldünk majd a törvényhozásba. Azaz épp a fordítottja következhet be annak, amitől a botrán y első napjaiban retteghettünk: a politikából való kiábrándulást, a politika fokozatos felértékelődése válthatja fel. Ez persze nem holnaptól lesz így. De mostantól ez a lehetőség is benne van már a pakliban. vissza Bécs segítségét kérik - Tabajdi Csaba: Az Egyesült Államok nem ért a kisebbségekhez Magyar Nemzet 2006. január 19. Parlamenti elutasítás. Megszavazta tegnapi strasbourgi ülésén az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely szerint a képviselőtestület mé g további tárgyalásokat lát szükségesnek a 2007 – 2013 közötti uniós költségvetésről. Az elfogadott állásfoglalás szerint az EP „jelenlegi formájában elutasítja az Európai Tanács közös álláspontját”. A parlament szerint az EUtagországok állam- és kormányfői által decemberben elfogadott költségvetés nem garantálja, hogy az EU fokozni tudja biztonságát és jólétét a jövőben. Az EU új tagállamainak segítését kérte Wolfgang Schüssel osztrák kancellártól, az EU kormányfői tanácsának soros elnökétől Barsiné Pataky Etelka néppárti és Tabajdi Csaba szocialista EPképviselő tegnap. Schüssel a január elsején hivatalba lépett osztrák EUelnökség programját mutatta be a képviselőknek, elsősorban a versenyképesség növelésére, munkahelyek teremtését szolgáló politikára, il letve az unió jövőjével kapcsolatos viták alaposságának fontosságára helyezve a hangsúlyt. Megemlítette egy uniós adó bevezetésének megfontolását is, mert az unió jelenleg túlságosan függ a tagállamok hozzájárulásaitól. A jövő tennivalói között említette a z energiaellátás ügyének uniós rendezését is. A hozzászólók közül Barsiné egyebek között Európa újabb megosztásának elkerülését, illetve a közép- és kisvállalkozások segítését, Tabajdi pedig mások mellett a hosszú távú költségvetés gyors és az új államok s zámára kedvező jóváhagyását tartotta a soros elnökség legfontosabb feladatainak. Az MSZPs politikus úgy vélte, a Balkán térségében a destabilizálás veszélye áll fenn, „ha nem az EU rendezi Montenegró és Koszovó státusát…, hiszen az amerikaiak nem értenek a kisebbségi kérdésekhez”. Az EU perspektíváiról tartott tegnap előadást Berlinben Dominique de Villepin francia miniszterelnök, melyben utalt rá, hogy Párizs a versenyképesség jegyében a közös európai gazdasági irányítás, energiapolitika, kutatásfejleszt és, védelmi és külpolitika meghatározása mellett az unió 27 országának összefogására alkalmas intézményi átalakítását szorgalmazza. vissza
