Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-18
14 – Az EU jövőjéről mindenképpen beszélnünk kell. Az emberek véleményét komolyan kell vennünk. Ha a franciák, a hollandok nemet mondtak az alkotmányra, akkor hogyan jelenthetnénk ki, hogy két év múlva elfogadjuk? – Milyen szerepet szán a visegrádi négyeknek? A költségvetési vitában ugyanis ismét bebizonyosodott, hogy az igaz án fontos pillanatokban már nem működik ez a csoport. – Nem akarok senkit kritizálni, sem a múltat felemlegetni. Végig arra törekedtem, hogy az uniós büdzsé szolidáris legyen minden új tagállammal. Hétfőn és kedden pedig azért jártam végig a visegrádi ors zágok kormányfőit, hogy elmondjam: együttműködésünknek fontos szerepe lenne az EUban. Nemrég talán még azt hittük, hogy egyedül jobban kiharcolhatunk bizonyos dolgokat. De ha csak egy kicsit alábbhagynánk a rivalizálással, kiderülne, hogy együtt többet cs ikarhatunk ki az uniótól, hiszen KözépEurópának sajátos problémái vannak. Ezt csinálják a régi tagállamok is: konkrét ügyekhez keresnek partnereket. Nekünk viszont keresni sem kell. – Ilyen sajátos probléma, hogy a magyarok vagy a lengyelek nem vállalhat nak mindenütt szabadon munkát az EUban. Tárgyalte erről Gyurcsány Ferenccel? – Igen, és az a legfontosabb, hogy folyamatosan beszéljünk erről, és mind ugyanazt mondjuk. Különkülön is rendszeresen találkozunk a régi tagállamok vezetőivel. Ha unni fogják , hogy ezzel rágjuk a fülüket, akkor rájönnek, hogy ez nekünk szimbolikus jelentőségű kérdés is. – Nemrégiben új pénzügyminisztert nevezett ki. Milyen változásokat okozhat ez a kormány politikájában? Hiszen Zyta Gilowska, akinek a nézetei a Polgári Platfo rméhoz állnak közel, miniszterelnökhelyettes is lett. – Sőt a Platform vezére is volt! Úgy tűnik, a kormányomba csupa jó politikus törekszik. A költségvetésünket úgy próbáljuk megtervezni, hogy segítse a gazdasági növekedést. Ezt az új pénzügyminiszter i s támogatja. De ez nem változtat azon, hogy aktív társadalompolitikát kívánunk folytatni, amelynek révén a növekedés előnyéből valamennyi társadalmi réteg részesülhetne. – Jelenthet az új pénzügyminiszter kinevezése változást az euró bevezetésére vonatkoz ó elképzeléseikben? Hiszen Gilowska önöknél jobban kedveli a közös valutát. – A látszat ellenére az új miniszter véleménye és az enyém gazdasági kérdésekben nagyon hasonló, és ez az euró bevezetésének ütemezésére is érvényes. Akkor fogjuk bevezetni az eur ót, amikor előnyös lesz Lengyelországnak. Ami nem csak a maastrichti mutatók teljesítését jelenti, hiszen azt négy éven belül el tudjuk érni. A közös valuta alkalmazása azt is jelenti, hogy a monetáris politika irányítását átadjuk az Európai Központi Bankn ak. Ahhoz viszont, hogy fel tudjunk zárkózni Európához, állandó és gyors növekedést kell elérnünk, s ehhez szükségünk van a pénzpolitika feletti ellenőrzésre is. – Gilowska kinevezése után a Polgári Platform javasolta, hogy újítsák fel a koalíciós tárgyal ásokat. Nyitott erre, vagy inkább a kormányát most kívülről támogató Önvédelemmel és a Lengyel Családok Ligájával működne továbbra is együtt? – A Polgári Platform nem akar koalíciót. Mára olyan furcsa helyzet állt elő, hogy a kormányomban három volt platf ormos miniszter is dolgozik, közülük kettő ismert vezetője volt a pártnak. u u A Polgári Platform vezetői tehát már a kormányban vannak, csak a párt nincs ott. Még néhány hét, és akkor ez is megtörténik. – Az EUban többen bírálták önt a melegek családi jogainak bizonyos korlátozására, illetve a halálbüntetés visszaállítására vonatkozó megjegyzéseiért. Tervezie, hogy jogszabálymódosítással szerez érvényt ezen elképzeléseinek? – A lengyel alkotmány garantálja minden állampolgár jogait, s a demokratikus intézmények – köztük a kormány – ennek a védelmezői. Ezért nem látom annak a lehetőségét, hogy bárki megvonná valakinek a jogait. Különösen nem a mi pártunk, amelynek elődje, a Szolidaritás mozgalom az emberi jogokért harcolt az előző rendszerben. Viszont az alkotmány a családok jogait is garantálja, a család alatt pedig a férfi és a nő kapcsolata értendő. Tehát nekünk a családot is védelmeznünk kell, s ezt nemcsak az én lelkiismeretem teszi kötelezővé, hanem az alkotmány is. – Ezek szerint nem tervezi a j elenlegi jogszabályok módosítását? – Pontosan erről van szó. – A Vatikán a napokban utasította a lengyel papokat, hogy ha politikai szerepet kívánnak vállalni, szerezzenek be írásos engedélyt. Egyetért a Vatikánnal abban, hogy a lengyel papság túlságosan átpolitizált? – Nem vettem észre, hogy a lengyel egyház részt venne a politikai életben, de ha így tenne, ellenezném. A papok nálunk nem képviselők és nem szenátorok. Évszázadokra visszanyúló hagyomány viszont, hogy főleg a püspökök kommentálják a politi kai eseményeket, vagy híveikkel megosztják a benyomásaikat bizonyos eseményekről. Ilyen jellegű megszólalások azonban a kilencvenes évek elején sokkal gyakoribbak voltak, mint manapság. Természetesen ha a Vatikán utasításokat ad a lengyel papoknak, akkor a lá kell rendelniük magukat. Nekünk, világi vezetőknek ebbe semmi beleszólási jogunk sincs.
