Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-18
6 tanerő, mind a tankönyvek tekintetében jelentős a hiány. Ennek hatása kimutatható a felsőfokú oktatásban r észesült kisebbségiek alacsonyabb részarányában. A helyzet katasztrofális a romák esetében, de a kevésbé számottevő kisebbségek, így a törökök, a tatárok, az ukránok sem állnak sokkal jobban. Az igazságszolgáltatást vizsgálva ijesztő adatok kerülnek n apfényre: az egyik börtönben végzett felmérés szerint egy roma rendszerint súlyosabb büntetést kap egyszerű lopásért, mint egy nem roma minősített lopásért. A Hargita megyei rendőrség alkalmazottait arról kérdezték, milyen közösségeket tartanak bűnöző nek. A válaszadók több mint 90 százaléka megjelölte a romákat, míg a kábítószerfogyasztókat (pedig ők a román törvény értelmében, meghatározásukból adódóan bűnözők) alig több mint 45 százalékuk tartja bűnöző közösségnek - olvasható a Szabadságban. vissza Két magyar vonatkozású emlékművet is terveznek felállítani az idén Kolozsváron Kolozsvár, 2006. január 17., kedd (MTI) - Két műalkotással is gyarapodhat az idén a magyar vonatkozású kolozsvári emlékművek száma, Márton Ár on egykori erdélyi római katolikus püspöknek és az 1956os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére terveznek szobrot állítani. Először minden bizonnyal az erdélyi püspök szobra áll majd Kolozsvár főterén, a Szent Mihály plébániatemplom m ellett, ott, ahol a nagy tekintélyű egyházi személy plébánosi szolgálatot is betöltött. "Reményeink szerint tavasszal sikerül felállítani az alkotást" - mondta kedden az MTInek Kiss Tibor, a Szent Mihály plébánia gondnoka. A Bocskay Vince szovátai mű vész által készített, egész alakos, három méter magas szobor darabjai jelenleg még Karcagon vannak, ahol bronzba öntötték az alkotást. A szobrot eredetileg tavaly év végén tervezték felavatni, éppen ezért előrehaladott állapotban van a kérvényezési fo lyamat. Tavaly sikerült megszerezni a bukaresti művelődésügyi minisztérium mellett működő szakbizottság jóváhagyását, amely esztétikai szempontból megfelelőnek találta a tervet. A kolozsvári városháza urbanisztikai bizottsága tavaly ugyancsak rábólintott a szoborállítási elképzelésre, Kiss Tibor szerint azonban a plébániának még be kell mutatnia egy dokumentumot. Ez a technikai részlet azonban - mint mondta - remélhetőleg nem okoz fennakadást. A csíkszentdomokosi születésű Márton Áront (18961980) 1938ban szentelték püspökké, azt megelőzően a kolozsvári Szent Mihály plébániát is vezette. A második világháborúban azzal vívta ki a közvélemény elismerését, hogy a Szent Mihály templom szószékéről állást foglalt a zsidók deportálása ellen. A kommunizmus alat t a romániai magyarság jogaiért és az egyházellenes politika ellen küzdött, amiért meghurcolták és börtönbe zárták. 19571967 között házi őrizetben volt egykori püspöki székhelyén, Gyulafehérváron. Az 1956os magyarországi forradalom erdélyi áldozatain ak emlékére állítandó emlékművet a temesvári Szakáts Béla szobrászművész készíti el. A Kolozsvár Társaság által meghirdetett meghívásos pályázaton Szakáts terve nyerte el januárban a szobor kivitelezése céljából alakult kezdeményező bizottság tetszését. A 34 méter magasra tervezett emlékművet Kolozsvár egyik zöldövezetében, a Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel. A szoborállítás anyagi fedezete és a városháza engedélye azonban még hiányzik, mert sem a pályázás, sem a helyszín engedélyeztetés ének kezdeményezése nem volt lehetséges a nyertes szoborterv kiválasztásáig. Az alkotás egy napot jelképező kaput ábrázol, amely a szabadságvágy, a jó reménység, a szebb jövő, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. Az alkotó szerint ez minden forradal om alapeszméje, így az 1956osnak is. Elbukása e remények elvesztését, a dolgok fonákjukra fordulását, fájdalmat, halált jelentett. "Így a a szabadság napszimbolikus kapuja, átfordulva börtönkapuvá válik" - ismertette munkája jelképes értelmét a tervező. A kezdeményezők tervei szerint, ha nem sikerül adminisztratív akadályok miatt a forradalom idei évfordulójára felállítani az alkotást, akkor azt ideiglenesen nem köztéren állítják majd ki. vissza Botrányt kavart Nastase nénikéje Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. január 18. Adrian Nastase politikai karrierjébe kerülhet az örökség, amelyet Tamara Cernasov, a politikus feleségének Tbilisziben született, 97 éves korában, Bukarestben elhunyt nagynénje hagyott unokahúgára. A botrányt Nastase vagyonnyilatkozata robbantotta ki, amel y szerint családi vagyona a hagyaték révén egymillió euróval nőtt. A sajtó lecsapott a sztorira, és kiderítette: a nagynéni 91 éves korában - miután állítólag 400 ezer euróért eladta családi ékszereit - vált ingatlanbefektetővé. Olyan sikerrel, hogy péld ául az általa néhány évvel ezelőtt 156 dollárért vásárolt Bukarest környéki telek mára negyedmillió dollárt ér.
