Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-18
5 Cikkek: A Mladá Fronta Dnes a Sólyom László prágai látogatásakor kirobbant cseh vitáról Prága, 2006. január 17., kedd (MTI) - Zárt ajtók mögött intézik el rendes családokban az olyan konfliktusokat, mint amilyen Sólyom László magyar államfő múlt heti prágai látogatásakor robbant ki a legfelsőbb cseh politikai vezetők között - írta keddi kommentárjában a Mladá Fronta Dnes című legolvas ottabb cseh napilap. "A magyar államfő így akaratán kívül tanúja lett a legfelsőbb alkotmányos tényezők konfliktusának, amely rendezetlen és nem eléggé civilizált viszonyokról tanúskodik: tisztességes családokban az ilyen dolgokat zárt ajtók mögött int ézik el" - írta a lapban Bohumil Dolezal politológus. Václav Klaus államfő és Jirí Paroubek kormányfő között annak kapcsán keletkezett konfliktus, hogy Sólyom László látogatásakor kiderült: Klaus nem ismeri azt a levelet, amelyet Paroubek küldött az Eg yüttélés politikai mozgalomnak. Ebben Paroubek a magyarokra és a lengyelekre is kiterjesztette a kormánynak azt a humanitárius gesztusát, amelyet tavaly augusztusban tett az antifasiszta szudétanémetek irányában a II. világháború után őket ért sérelmekkel kapcsolatban. "Ha Paroubek levelét egészen komolyan kezelnénk, akkor az jó irányban tett lépésnek minősülhetne. Néhány dolog azonban homályos, ezért nehéz ezt a levelet így értelmezni. A kitelepített magyarok kérdésében Paroubek a kormány nyilatkozatá t gyakorlatilag kiterjesztette a határon túlra, hiszen a kitelepített magyarok a II. világháború után nem éltek a mai Cseh Köztársaság területén. Tisztességes lett volna tehát, ha erről Paroubek a magyar államfő látogatása előtt Klaust is tájékoztatja" - f ejti ki véleményét Dolezal. Megjegyzi: ha ez megtörtént volna, akkor Csehország megspórolhatta volna magának ezt a szégyent, amelyet Paroubek Klaushoz intézett durva szavai még növeltek. A szerző ugyanakkor rámutat: a kitelepített magyarok döntő része az első világháború előtt olyan területen élt, amely stratégiai szempontok alapján lett Csehszlovákiához csatolva a lakosság akarata ellenére. Ezek a magyarok a "magyar politikai nemzet" részének érezték magukat, s a csehszlovák nemzetállammal nem azonosul tak. Ezen nincs mit csodálkozni, s ezért senkit sem lehet büntetni. A legfelsőbb szintű cseh politika most ismét példát adott arra, hogy az élve eltemetett múlt újra és újra feléled, és gondokat okoz az országnak. Ideje lenne végre ezzel a múlttal nyí ltan szembenézni - szögezi le Dolezal. vissza Romániában több területen megkülönböztetik a kisebbségeket egy kerekasztalbeszélgetés résztvevői szerint Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. januá r 17., kedd (MTI) - Romániában a számos törvényes rendelkezés ellenére mind a közigazgatásban, mind az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a munkaerőpiacon még jelentős megkülönböztetéseket lehet tapasztalni a nemzeti kisebbségekkel szemben - derült k i azon a kerekasztalmegbeszélésen, amelyet Kolozsváron szervezett a Román Akadémiai Társaság, illetve a marosvásárhelyi Pro Európa Liga, s amelyről a Szabadság című lap számolt be kedden. A kolozsvári napilap tudósítása szerint a rendezvényen egyebek között elhangzott: a sztereotípiák elsősorban a romákat érintik, de az ukránok, a tatárok és a magyarok esetében is kimutatható a hátrányos nézőpont. Az esemény egyik meghívottja EcksteinKovács Péter szenátor volt, aki a kisebbségi törvény megszületés ét és szenátusi vesszőfutását ecsetelte, utalva annak várható jövőjére is. A politikus úgy véli: februárig a jogszabályterv a képviselőház asztalára kerülhet. A Pro Európa Ligát képviselő Haller István elsősorban a romániai kisebbségek helyzetéről, a megkü lönböztetésekről szóló legutóbbi tanulmányok eredményeit foglalta össze. Kiderült, hogy az országban még mindig túl erősek a sztereotípiák, a kisebbségekkel kapcsolatos törvényeket még az igazságszolgáltatásban dolgozók sem ismerik eléggé, és a különb öző közösségeket érintő közfelfogás meglehetősen torz. Így például az oktatás terén hiába ad a törvény lehetőséget az anyanyelvi oktatásra, ha mind a
