Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-17
18 meggyilkoltak) távollétükben halálra ítélték. Az usztasáknak köze volt az Karadzsordzsevics Sándor jugoszláv király 1934ben, Marseillesben elkövetett merénylethez. Jugoszlávia megszállása után a német nácik és az olasz fasiszták "önálló" horvát államot hoztak létre, amely náci bábállam volt. Pavelicet "poglavniknak", az orsz ág vezetőjének nevezték ki. Első dolga volt, hogy Hitlerrel találkozzon, majd szövetséget is kötött a Führerrel. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, Pavelic usztasa egységeket küldött harcba a nácik oldalán, majd csatlakozott az Egyesült Államok ellen i hadüzenethez. Az usztasa vezetők kijelentették, hogy a horvátországi szerb lakosság egyik harmadát legyilkolják, a másikat deportálják, a maradékot pedig az ortodoxiáról római katolicizmusra térítik. Aki nem volt hajlandó áttérni, azt lemészárolták. Köz vetlenül a bábkormány felállítása után az usztasák milíciákat állítottak föl, melyek lemészárolták a szerbeket, zsidókat, romákat és politikai ellenfeleiket. Az usztasák kegyetlensége olyan szintű volt, hogy még a német hadsereg jugoszláviai parancsnoka is panaszt tett ellene. Pavelic jobb kezének, a "Balkán Himmlere" gúnynevet kiérdemlő Andrija Artukovicnak a vezetése alatt az usztasák koncentrációs táborokat állítottak fel, melyek közül leginkább a jasenovaci ismert. A különböző becslések szerint ebben a táborban mintegy 100.000 embert mészároltak le, köztük több tízezer zsidót (érdekes, hogy az usztasa vezetők egy része zsidó nőt vett feleségül). Horvátország teljes területén 700.000 körül volt az áldozatok száma (ezzel kapcsolatban egyébként a szerbek és a horvátok különböző számokat emlegetnek). A háború után Pavelic és más usztasa vezetők Ausztriába menekültek és a brit titkosszolgálat és vatikáni kapcsolataik révén Olaszországban találtak menedéket. Vatikáni kolostorokban rejtőztek el és olyan hami s dokumentumokat kaptak, melyek új személyazonosságot biztosított számukra. 1999ben egy San Franciscoi bíróságon zsidók, ukránok, szerbek és romák pert indítottak a Vatikáni Bank és a ferences rend, a Horvátországi Felszabadítási Mozgalom (az Usztasa), a Svájci Nemzeti Bank és mások ellen, mert a vádlók "tisztábban kívánnak látni" a II. világháborús események ügyében. A bíróságon bemutatott anyagok szerint a háború végén a brit titkosszolgálat vette szárnyai alá Pavelicet és lehetővé tette, hogy ő és a zsákmányolt vagyont szállító, 10 teherautóból álló konvoj brit megszállási övezetbe jusson Ausztriában. A britek mindezt azért tették, hogy ellensúlyozzák a kommunista hatalomátvételt Jugoszláviában. Az usztasák a kincsszállítmányt Rómába vitték, ahol átadták a vatikáni horvát nagykövetnek, Krunoslav Draganovic atyának. Az amerikai katonai hírszerzés rátalált Pavelic rejtekhelyére. Azonban a bíróságnak eljuttatott, Gowen által 1947 júliusában írt titkos dokumentum szerint Gowen egysége utasítást kapott, hogy ne nyúljanak Pavelichez. Az utasítás az Amerikai Nagykövetségről érkezett, nyomatékosította Gowen tanúvallomásában. A Gowen által kapott, szigorúan titkos minősítésű dokumentumban az is szerepel, hogy Pavelic, Draganoviccsal való kapcsolatán keresztül vatikáni védelmet élvez. Ola szországból Pavelicet Argentínába csempészték. 1957ben merényletet kíséreltek meg ellene, melynek során megsebesült. A műveletet Tito titkosszolgálatának tulajdonították, noha annak a lehetőségét sem zárták ki, hogy egy csetnik aktivista által elkövetett bosszúról volt szó. Pavelicnek el kellett hagynia Argentínát és a spanyol diktátornál, Franconál talált menedéket. Két évvel később, 1959ben halt meg, a sebesülés által okozott szövődmények következtében. Az usztasák nem szűntek meg létezni az évek sor án és az 1980as évekig ügynökeik diplomaták és más jugoszláv célpontok ellen követtek el merényleteket külföldön. vissza Haller: a nemzeti kisebbségek tagjait hátrányosan különböztetik meg Erdély.ma [ 20060117 - 08:41 :26 ] „A Pro Europa Liga kutatásai azt mutatják, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek másodrangú állampolgárai Romániának, ezért szükség van a nemzeti kisebbségek törvényére" - jelentette ki tegnap Kolozsváron Haller István, a Pro Europa Liga elnöke.
