Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-16
26 – Melyek az osztrák uniós elnökség prioritásai? Az energia elsőrendű fontosságú kérdés? Ausztria talán a legjobb helyzetben van az EUban, legalábbis ami az energiatartalékok és az energiafogyasztás arányát illeti. Ez 32 százalék, a legmagasabb az EUban. Tehát Európa energiahelyzete talán nem kulcskérdés Ausztria számára? – Azt mondhatom, hogy igenis kulcskérdés. Mi is nagyon függünk a gáztól. Talán van nak más energiaforrásaink is, de ha egy országot is érint a gázellátás hiánya, az mindinkább kihatással lesz valamennyiünkre. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez az unió elsőszámú prioritása. Ezért az EU márciusi csúcstalálkozóján a Bizottság átfogó jelentését tárgyaljuk majd meg az energiahelyzetről. Meggyőződésünk, hogy közös energia- politikára van szükség, amely felöleli az energiapiacot, az olaj- és gázellátó országokhoz fűződő viszonyt, a megújuló energia ügyét és az energiatartalékokat egyaránt . Természetesen sok egyéb kérdés is megvitatásra kerül. Az Európai Tanács márciusban és júniusban ülésezik. Az első csúcstalálkozón a munkanélküliségre koncentrálunk majd. Európa szekerének előremozdítása ugyanis megköveteli, hogy tegyünk valamit azokon a területeken, amelyek az embereket a leginkább érintik. Ilyen a munkanélküliség. Köztudott, hogy ezen a téren nem jó a helyzet. Ausztriában a munkanélküliség viszonylag alacsony, ennek ellenére a második világháború óta a legnagyobb mértékű. Az unió lakoss ága számára ez a helyzet komoly gond, érthető tehát, hogy az EU egésze számára is elsődleges fontosságú. A legtöbb erre vonatkozó intézkedést továbbra is nemzeti szinten kell megtenniük a kormányoknak, de szükség van jó európai keretfeltételekre és európai foglalkoztatási politikára is. Ezt célozta a 2000ben kidolgozott Lisszaboni Stratégia. A márciusi csúcstalálkozón áttekintjük a helyzetet és a megtett lépéseket, és megvizsgáljuk, hogy milyen intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a kormányok bátorítást kapjanak új munkahelyek létesítésére. A júniusi csúcstalálkozó fő témája pedig Európa jövője lesz. Annak érdekében, hogy előbbre lépjünk, és az Európai Alkotmány ügyében megegyezésre tudjunk jutni, Ursula Plassnik külügyminiszter tényfeltáró és konzultációs megbeszéléseket folytatott a közelmú ltban, Párizsban és Hágában. – Az Európai Unió külpolitikáját illetően mi Ausztria álláspontja a további bővítésről? – Egy fajta általános érzéssé vált az unióban, hogy Európa állampolgárait jobban be kell vonni a döntésekbe. Ami Romániát és Bulgáriát i lleti, mindkét ország az EU tagja lesz, ha nem 2007. január 1jén, akkor egy évvel később. A halasztás kérdése azonban a két országon múlik. Az uniós tagországok a júniusi csúcstalálkozón kell, hogy döntsenek erről, annak az értékelő jelentésnek az alapján , amelyet a Bizottság készít a két ország által elért haladásról. Ausztria számos ok miatt abban érdekelt, hogy mindkét ország az EU tagja legyen. – Magyarországnak milyen a helyzete és a szerepe Ausztria külpolitikájában? – Magyarország a régió szívében helyezkedik el, ezért olyan fontos a számunkra. Számos történelmi, személyes és egyéb szálak fűznek bennünket egymáshoz. Ebben a középeurópai keretrendszerben Magyarország számunkra különleges szomszéd, amellyel sok kötelék és közös érdek kapcsol bennünk et össze, és amellyel hosszú közös határunk is van. Magyarország az egyetlen, amellyel közös kormányülést tartottunk. – Ki kezdeményezte ezt a közös kormányülést? - Gyurcsány miniszterelnök úr javasolta ezt nyár előtt. Schüssel kancellár azonnal üdvözölt e az ötletet. – Ausztria szempontjából melyek voltak a legfontosabb eredményei vagy kiindulópontjai a közös kormányülésnek? – A közös kormányüléstől függetlenül is számos területen már szoros az együttműködés Magyarország és Ausztria között. A decemberi kormányülés azonban új struktúrát hozott létre a kapcsolatokban és új lendületet adott az együttműködésnek. – Hogyan kommentálta ezt az osztrák sajtó?
