Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-16
19 fogalmazta meg, h ogy igényt tart a bocsánatkérésre és az egyszeri anyagi kárpótlásra. Erről nem tettünk le” – erősítette meg Bárdos. vissza Pázmány Péter: Az MKP hibázott a megyehatárok megvonásánál Dátum: 2006. January 12. Thursday, 01:54 Beküldte: felvidek Pázmány Pétert, Dunaszerdahely polgármesterét az MKP színeiben ismét megyei képviselővé választották. Vajon miért nem tudta az MKP megismételni négy évvel ezelőtti sikerét a megyei választásokon? – kérdeztük tőle. Pázmány Péter: Ami a képviselők számát illeti, nem mindenhol lett rosszabb az MKP eredménye, mint négy évvel ezelőtt, sőt, itt Nagyszombat megyében még egyel növekedett is az MKP frakció tagszáma. A részvételi arány azonban itt is lehangoló volt. Ezt komoly figyelmeztetésnek kell vennünk, nem szabad abba a hibába esnünk, hogy azt mondjuk: ez az egész Szlovákiában általános jelenség volt. Minden bizonnyal a ”nagypolitikának” is része van az emberek kiábrándultságában, viszont a Magyar Koalíció Pártja központi kampánya egyszerűe n gyenge, hatástalan volt. Sajnos, az MKP a legnagyobb hibát nem itt követte el, hanem még az előző választási ciklusban. Akkor húzták meg a jelenlegi megyehatárokat, és a Magyar Koalíció Pártjának kormányerőként ezt nem szabadott volna megengednie. Ezek a megyék sokak számára teljesen közömbösek, idegenek, ami nem is csoda, hiszen egyáltalán nem követik a természetes régiók vonulatait. Egyszerűen, politikai megfontolásból úgy hozták létre őket, hogy még véletlenül se legyen valamelyikben számbeli többségbe n a felvidéki magyarság. Emlékszem, a szlovák pártok akkor azzal győzködték az MKPt a most érvényes megyehatárok elfogadására, hogy erre szükség van az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. Csakhogy az EUcsatlakozás nem csak az MKPnak volt érdeke, hanem a többi kormánypártnak is, így minden bizonnyal lehetett volna találni egy kompromisszumos megoldást. Elmulasztottuk, és most ennek isszuk a levét. Ha az őszi parlamenti választásokat követően az MKP ismét kormányzati pozícióba kerül, alaposan fontolóra ke ll vennie, hogy miképp lehetnee ezen – a nem csak számunkra – szerencsétlen közigazgatási felosztáson javítani. (on) vissza Az oroszok nem engedik át a krími világítótornyokat Ukrajnának Magyar Hírlap, 2006. januuár 16. A diplomáciában rendkívül keménynek számító szavakat használt Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter . Alig ért véget az egész Európát fenyegető gázárvita Moszkva és Kijev között, Oroszország és Ukrajna ismét magára vonta a világ figyelmét. Ezúttal Ukrajna keménykedik: elfoglalt egy világítótornyot a Feketetengeren, és azt állítja, hogy az oroszok jogtalanul használták. Nemcsak a gáz ára, de az orosz feketetengeri flotta által bérelt szevasztopoli bázis bérleti díja is hosszabb ideje vitatéma a két ors zág között. Ezúttal az ukránok emelnék a díjat, az oroszok sokallják. Mivel eddig nem született megegyezés, Kijev szombaton új eszközhöz folyamodott: arr a hivatkozva, hogy az orosz flotta jelenlétét az ukrán vizeken engedélyező 1997es egyezmény a világítótornyok bérbeadásáról nem rendelkezik, visszaköveteli őket. Az orosz haditengerészet szerint viszont az egyezmény a világítótornyokra is vonatkozik, hisz en ezek nélkül nem biztosítható megfelelő módon az orosz flotta közlekedése. A tornyokat jelenleg az orosz flotta vízrajzi szolgálata működteti. Az ukránok a vitát úgy kívánták lezárni, hogy szombaton behatoltak a jaltai világítótoronyba, s átvették a műk ödtetését. Az oroszok szerint az ukránok megpróbálták elfoglalni a Krím félszigeti Szaricsfoknál található világítótornyot is, de ezt az akciójukat sikeresen megakadályozták. Az ukrán sajtó pedig a kijevi külügyminisztérium egyik magas rangú képviselőjét idézte, aki kijelentette: Ukrajna február végéig ellenőrzése alá vonja a feketetengeri orosz flotta vízrajzi szolgálatának összes objektumát. A diplomáciában rendkívül keménynek számító szavakat használt Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter is: "A feke tetengeri orosz flottánál lévő népámítóknak tudniuk kell – mondta – , hogy felelnek majd a hazugságokért, hiszen nem állíthatják, hogy az orosz – ukrán szerződés kiegészítő jegyzőkönyve megemlíti a világítótornyokat. E dokumentumban szó sincs semmiféle világ ítótoronyról." Az oroszok visszafogottan reagáltak a helyzetre. Igor Digalo sorhajókapitány, az orosz haditengerészet szóvivője vasárnap közölte, hogy a fenyegetett objektumok őrségét megerősítették, és további óvintézkedéseket is tesznek. Az elveszített torony erőszakos visszafoglalására nem tett utalást. Az orosz haditengerészet főparancsnoka, Vlagyimir Maszorin tengernagy arra utasította a flotta vezetését, hogy "civilizált módszerekkel", azaz tárgyalások
