Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-16
8 földbirtokok elkobzását, a XV. fejezet a nemzetiségi iskolák bezárását (ez mintegy 800 magyar iskolát és több mint 100 ezer magyar diákot érintett), a művelődéspolitikában pedig a szláv orientáció megerősítését. A kormányprogramot számos magyarellenes megnyilvánulás, erőszakos cselekmény (munkából való elbocsátások, utcai atrocitások, internálások,) követte. Több ezer magyar menekült a Dunán át Magyarországra. A kassai program után születtek meg a Szlovák Nemzeti Tanács magyar- és németellenes rendeletei, majd a magyar kisebbség teljes jogfosztásáról intézkedő és a kassai kormányprogramban foglaltaknál jóval tovább menő köztársasági elnöki rendeletek, a tulajdonképpeni Benesdekrétumok. A dekrétumokat 1945. májusoktóber között Benes elnök lényegében alkotmányellenesen bocsátotta ki, s az 1945. október 28án megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés utóbb (1946. március 28án) visszamenőleges hatállyal fogadta el. Az 1945. május 19én kelt 5. számú dekrétum a megszáll ás ideje alatt végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézmények vagyonának nemzeti kezeléséről; - az 1945. június 19én kelt 16. számú dekrét um a náci bűnösök, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli bíróságokról; - az 1945. június 21én kelt 12. számú dekrétum a németek, magyarok, valamint a cseh és a szlovák nép árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának (kártalaní tás nélküli) elkobzásáról és sürgős felosztásáról; - az 1945. július 20án kelt 28. számú dekrétum a németek, a magyarok és az állam egyéb ellenségei mezőgazdasági ingatlanainak cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről (a pénzügym iniszter 1945. június 22i hirdetménye ugyanakkor zárolta a németek befektetési, valamint bankszámlán és bankletétben lévő vagyonát); - az 1945. augusztus 2án kelt 33. sz. alkotmányrendelet a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolg árságának rendezéséről (azaz a csehszlovákiai magyarok és németek hontalanná tételéről); - az 1945. szeptember 19én kelt 71. sz. dekrétum a csehszlovák állampolgárságuktól megfosztott németek és magyarok közmunkára kötelezéséről; - az 1945. októbe r 19én kelt dekrétum a Prágai Német Egyetem feloszlatásáról; - az 1945. október 25én kelt 108. sz. dekrétum az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alapokról; - az 1945. október 27én kelt 137. sz. alkotmányrendelet azon személ yek forradalmi időszakban történő őrizetbe vételéről, akiket állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintettek; - az 1946. április 11én kelt 83. számú törvény a németek, a magyarok, az árulók és segítőik munka- (tanuló)viszonyáról; - az 1946. má jus 16án kelt törvény egyes, a megszállás ideje alatt végrehajtott tulajdonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá ennek az érvénytelenségnek és egyéb vagyoni beavatkozásnak következményeiről intézkedett. A magyarokra vonatkozó lényeges pontok: va gyonuk kisajátítása; a csehszlovák állampolgárság elvesztése (augusztus 10i hatállyal); a magyar közalkalmazottak elbocsátása, nyugdíjuk megvonása; a magyar nyelvhasználat betiltása az egyházi szertartásokon; a papok kiutasítása Szlovákiából; a magyar hal lgatók kizárása az egyetemekről; a magyar kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatása, vagyonuk elkobzása; a magyarok házaikból, lakásaikból kártérítés nélkül kitehetők; a magyarok üzemeinek, műhelyeinek zárgondnokság alá vétele; a magyarok bankbetét jeinek befagyasztása; a közhivatalokban (bíróságon, postán stb.) a magyar nyelv használatának megtiltása; magyar könyvek, újságok kiadásának megtiltása; magyar személynek nem lehet rádiója, magyar ember polgári keresetet nem indíthat, s vádló sem lehet; ma gyarok közmunkára bármikor, bárhová, bármennyi időre "államérdekből" igénybe vehetők. A németek elűzése 1945. május elején kezdődött, ugyanebben az évben mintegy 660 ezer német nemzetiségű ember menekült el vagy űzetett ki (370 ezren menekültek el a vi sszavonuló német csapatokkal), a szervezett kitelepítés 1946. január 25én indult meg. A Benesdekrétumok alapján összesen 2 millió 996 ezer német kényszerült elhagyni az országot (az 1950. évi népszámlálás már csak 165 117 német anyanyelvű személyt regisz trált Csehszlovákia területén). Az első magyarellenes intézkedések egyike az ún. pozsonyi akció volt. 1945. május 5én a Pozsonyban élő magyarok lakásaira szlovák katonák törtek, s a csomagolásra fél órát engedélyezve a magyar lakosság mintegy 90 száza lékát a Dunahídon áthajtották Ligetfaluba, ahol mintegy 20 ezren embertelen körülmények közé, internálótáborba kerültek. Az akkori pozsonyi belügyi megbízott, Gustav Husák nem vette át a pozsonyi magyarok írásbeli tiltakozását, s küldöttségüket sem fogadt a. Egy ligetfalui tömegsírban 90 magyar fiatal holttestét temették el 1945 nyarán.
