Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-03
16 A könyvből megtudhatjuk, hogy Patrubány Miklós 2004. novemberében nyilvános vitára hívta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Hiller István mini sztert, MSzP elnököt és Kuncze Gábor frakcióvezetőt, SzDSz elnököt. Hogy az egy kihívóból és három kihívottból végül miért lett három kihívó (Tőkés László, Duray Miklós, Ágoston András) és egy kihívott (Gyurcsány Ferenc), arra csak egy sikeres népszavazás és egy befejezett rendszerváltás után derül majd fény. vissza A hiba nem a vezetékben van Népszava, 2006. január 3. Az igazi haddelhadd csak most kezdődik, miutá n Oroszország az év első napján elzárta az Ukrajnát ellátó gázvezetéket. A legkritikusabb időszakban, az amúgy is próbára tévő kemény európai télben. Ebben az összecsapásban már nemcsak Oroszország és Ukrajna ütközik egymással, nem pusztán két ország gazda sági háborújának kimenetele a tét. Ez is elég lett volna ahhoz, hogy megalapozza az új esztendőre vetített pesszimizmusunkat, hiszen nem mindegy, hogyan alakul szomszédságunkban a két nagy ország viszonya. Ha Moszkva bekeményít és Kijev első reakciója erre , hogy felgyorsítja a NATOhoz való csatlakozásának folyamatát, akkor kiszámítható, mi minden vár erre a térségre az elkövetkező hónapokban. Minderre néhány napja még mondhatta azt a politikától amúgy is megcsömörlött magyar ember, hogy az oroszok és az ukránok intézzék el egymás között az elintéznivalót. Csakhogy attól a pillanattól kezdve, hogy a kérdés az lett, kigyullade a gáz a konyhánkban, amikor odatartjuk a gyufát a tűzhely rózsájához, az egész hirtelen a mi ügyünkké vált. S, hogy mennyire azzá, az lemérhető azon az igyekezeten is, ahogy a hivatalos emberek hozzákezdtek a kárenyhítéshez. Nem is tehettek nagyon mást, pedig napokig azzal voltak elfoglalva, hogy minket nyugtatgattak: nem mi fogjuk meginni a levét annak, ami szomszédainknál történik. Erről győzködtek az orosz gázipari óriás vezetői is, mondván kidolgozták azt a módszert, hogyan juttassák el a gázt hiánytalanul a nyugati megrendelőkhöz akkor is, ha Ukrajnát a gázcsap lezárásával sújtják. Most meg azt halljuk, hogy valahol hiba csúszott a számításba, mert már tegnap több mint negyedével csökkent a Magyarországra érkező földgáz mennyisége. Ha igaz, 100 millió tonna földgázt csapoltak le az ukránok, hogy szükségleteiket fedezzék. Példátlan incidensről, szerződésszegésről, kötbér várható ki vetéséről olvashatunk, meg arról, hogy a hazai ipari fogyasztókat máris tüzelőanyagcserére szólítják fel. Most majd nem lehet kitérni a felelősség megállapítása elől. Ki vétet nagyobbat: aki az orosz gázár több mint négyszeres felemelésével sokkolta Ukra jnát, vagy pedig az ukrán vezetés, amelyik elvben elfogadta a piaci árra való áttérést, a gyakorlatban azonban kitért a gyors megegyezés elől? Kié a nagyobb felelősség, azée, aki nyilvánvalóan politikai megfontolásokból sarokba szorította a Moszkvával bar átságtalanul viselkedő kijevi vezetést, vagy azé, aki az orosz gáz lecsapolásával bennünket is, egész NyugatEurópát is ellehetetleníti? A szónoki kérdéseknél egész Európa számára fontosabb, hogy oroszok és ukránok minél előbb megoldást találjanak a vitár a. Ha nem teszik, túl sok új ellenséget szereznek maguknak ahhoz, hogy megérje hajlíthatatlannak maradniuk. Barabás Péter vissza EUs jogharmonizáció: hazánk a negyedik Népszav a, 2006. január 3. Magyarország a közösségi irányelvek 99,47 százalékát már át vette, s ezzel a negyedik helyen áll a jogharmonizáció terén az Európai Unió 25 tagállama között – derül ki a legfrissebb uniós kimutatásokból. Magyarország ellen az Európai Bizottság az elmúlt másfél év alatt 63 formai kötelezettségszegési eljárást indított, mert az adott irányelvet nem ültette át határidőre a nemzeti jogba. 34 esetben a kormány álláspontját elfogadva lezárták az eljárást, további 20 pedig hamarosan lezárul, mert a kormány időközben pótolta a hiányosságokat - derül ki a Miniszterelnöki Hivata l közleményéből. Tartalmi kötelezettségszegési eljárás 12 esetben indult az ország ellen, ebből 10 még folyamatban van. Az eljárás megindítása egyébként nem jelenti azt, hogy a tagállam valóban megsértette a közösségi szabályokat. Ilyenkor az Európai Bizot tság tájékozódik, meghallgatja a tagállami érveket, és csak végső esetben fordul az Európai Bírósághoz. Erre hazánkkal kapcsoaltban még nem került sor. (OS) vissza
