Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-14
14 Hiszen Klausnak az a meggyőződése, hogy a történelem e tragikus fejezetét az 1997es csehnémet megbékélési nyilatkozat kielégítően lezárta, felesleges erre újra és újra visszatérni. E vélekedésében láthatóan az sem zavarja, hogy a magyar és a lengyel áldozatokra ez az okmány teljes érvényességgel aligha vonatkoztatható. Klaus Sólyom Lászl ó előtt sem habozott mindezt kifejteni. Eddig a pontig a Hradzsinbeli jelenet csupán kínosnak minősíthető. "Helyzetté" az emeli a magyar államelnök prágai látogatását, hogy a cseh vezetők valójában az ottani belpolitikai játékba vonták őt bele. Klaus az ő jelenlétében nevezte az említett levelet "politikailag elhibázottnak", és vonta egyúttal felelősségre Paroubeket, amiért nem tájékoztatta az államfői hivatalt irományáról. Magyar szempontból a legvisszatetszőbb persze az, hogy a Sólyom asszisztálásáva l megvívott KlausParoubekpárbaj nyilvánvalóan a cseh választási hadjárat egyik korai ütközete volt. És ez nagyfokú udvariatlanság nemcsak magával a vendéggel, hanem tulajdonképpen a "tiszteletbeli szomszéddal" szemben is - ahogyan éppen Klaus szívesen em legette mostanában Magyarországot. A nyár elején várhatóan parlamenti választások lesznek Csehországban - Klaus pedig a kormányzati hatalomra törő jobboldali tömörülés szellemi vezetőjeként egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy borsot törjön a szociáldemokrata kabinet orra alá. A Benesdek rétumok ügyét nyilván már csak azért sem akarta kihagyni, mert az általa képviselt álláspont Csehországban a korabeli történések ma is népszerű, populista olvasatát adja. Úgy látszik, e megfontolás mellett a várható magyar neheztelés keveset nyomott a latb an. vissza Prágai pengeváltás Népszabadság • Szilvássy József • 2006. január 14. Sólyom László magyar köztársasági elnök prágai látogatása akaratlanul is újabb politikai pengeváltást idézett elő a két prágai közjogi mélt óság, Václav Klaus elnök és Jirí Paroubek kormányfő között. Az ok: a válaszlevél, amelyet a cseh kormányfő Kocsis László Attilának, a csehországi magyarokat, lengyeleket és más kisebbségieket tömörítő Együttélés Politikai Mozgalom elnökének küldött január 3án. Ebben a miniszterelnök kifejtette, hogy kabinetjének tavaly augusztusban elfogadott bocsánatkérő nyilatkozata azokra a magyar nemzetiségű, egykori csehszlovákiai állampolgárokra is vonatkozik, akiket a második világháború után súlyos törvénytelensége k értek. Ezt a gesztust csütörtökön a kétnapos prágai munkalátogatáson tartózkodó Sólyom László üdvözölte. Vendéglátója, a cseh államfő viszont közös sajtótájékoztatójukon meglepetését és felháborodását alig palástolva kijelentette, hogy erről a levélről neki eddig nem volt tudomása. Hozzátette, hogy még ezután sem változik a véleménye, hogy az 1997ben elfogadott csehnémet megbékélési nyilatkozattal a két nemzet végérvényesen lezárta a közös múlt tragikus fejezeteit. Klaus nem tudott a Paroubeklevélr ől. Ezt a kormányfő sajnálatosnak tartotta, hiszen, mint jelezte: a kormánynyilatkozat tavaly augusztus óta ismert, azaz Klaus nem ismeri a tényeket. Sólyom László tegnap tárgyalt a cseh kormányfővel, majd kötetlen eszmecserét folytatott a mintegy tizenö tezernyi lélekszámú csehországi magyarok képviselőivel. vissza Etnobiznisz Népszabadság • Szatmári Tibor • 2006. január 14. Déja vu érzésem támadt, amikor azt olvastam Kis Tibor Mucuskák, királycsinálók című cikkéb en (Népszabadság, január 4.): nem kívánatos, hogy a külhoni magyarok legitim szervezetei befolyásolják az anyaországiak adóforintjaiból származó támogatásokat, sőt az sem szerencsés, hogy határon túli magyarok dolgoznak a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Ugyanis tizenhatodik éve hallom Romániában, hogy a hozzáértő bukarestiek rég megoldották volna az összes nemzeti kisebbség helyzetét, ha nem lenne az elviselhetetlen RMDSZ, amely véleményt mer formálni, mi több, dönteni szeretne arról, hogyan költse pén zét az erdélyiekre a román állam. Sántít a hasonlat - mondanák rögtön a
