Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-03
14 - Ez a díj mit jelent Duray Miklósnak, ami nemcsak a rádió egyik szerkesztőségének a díja, hanem végül is a hallgatóságé? - Ennek a díjnak nagy a súlya, a hallgatók olyanok, akik azt az igazságot szeretik, amit ezek a sze rkesztők mondanak, ezért az az érzésem, hogy ez a díj is ezt az értéket fejezi ki. - A Magyarok Világszövetsége újból népszavazást akar kezdeményezni a kettős állampolgárságról, mi erről a véleménye? - A korábbit sem lett volna szabad kezdeményezni, il letve nem lett volna szabad kiírni, tehát ez nem a köztársasági elnök úron múlott, neki már kötelessége volt akkor úgy cselekedni, ahogy cselekedett, viszont amit egyszer nem volt szabad, azt még egyszer sem szabad, sőt, hogyha még egyszer fogják kezdemény ezni, akkor még nagyobb kárt okoznak vele. Első alkalommal a népszavazást azért nem lett volna szabad kezdeményezni és kiírni, mert erről a kérdésről nem kell népszavazást tartani, egyrészt azért nem, mert nem a nép akaratából következett be az a helyzet, amely bekövetkezett 1920ban, hanem egy nemzetközi erőszaknak lett a következménye, tehát ebben a nép nem ludas, ennek következtében nem a népnek kell eldönteni, hogy mi legyen a további sorsunk. A politikának, a parlamentnek kellett volna ezt a sérülést h elyrehozni egy törvénnyel, de nemcsak ez a probléma ezzel, hanem az is, hogy egy identitásában megroggyant nemzetet nem lehet megkérdezni arról, hogy mi legyen a nemzet jövője, hanem meg kell fogalmazni a nemzet jövőjével kapcsolatos kérdéseket, programoka t, és azt kell a nemzet elé tárni és nem őt megkérdezni arról, hogy mit akarsz magaddal, mikor azt sem tudod, hogy mi legyen veled. vissza MR Miért jó üzlet az EUelnökség? Világgazdaság 2006. január 3. Szerző: Urkuti Györ gy Sokan gondolják, hogy azért jó az EU soros elnöki tisztségét betölteni, mert egyegy tagállam ilyenkor végre saját „képére” formálhatja az uniót, olyan témákat öltöztethet EUmezbe, amelyek számára fontosak, s nagymértékben megnöveli saját érdekérvénye sítő képességét a világban. Ez, ha nem is teljes tévedés, de azért erős túlzás. Mégis jó dolog uniós elnöknek lenni, méghozzá gazdaságiüzleti szempontból. Ezt mutatja a tisztséget január 1jétől átvett Ausztria példája is. Az EU soros elnökségét betöltő ország lehetőségeit nagymértékben behatárolják a döntéshozatalieljárási szabályok és az előző prezídiumoktól átvett örökség. Számtalan példa hozható fel ennek illusztrálására, kezdjük mondjuk az osztrákoknak (és a magyaroknak is) fontos horvát csatlakozás i folyamattal. Mint emlékezetes, hosszas alku után tavaly október 3án formálisan elindulhattak a csatlakozási tárgyalások Zágrábbal, pedig az akkori elnök NagyBritannia sokáig ellenezte ezt. Ausztria viszont nagyon szerette volna, s elérte, amit akart, n oha nem volt elnök és még néhány héttel korábban is csupán négyöt másik tagállam támogatását tudhatta maga mellett. Mégis Bécs nyerte ezt a diplomáciai csatát, mert informálisan ügyesen megzsarolta Londont: ha a horvátok nem tárgyalhatnak, akkor a törökök sem fognak (amit viszont a britek nagyon szerettek volna). Az osztrákok tehát vétójogukat sokkal jobban saját céljaik szolgálatába tudták állítani, mint a britek az elnökségből adódó hatalmi súlyt. Miért? Mert az elnökségre az alku létrehozásának kényszer e nehezedik – ha nincs megállapodás, azt legtöbbször az elnökség kudarcának tekintik. Az elnökséget az eljárásrend is gátolja, hiszen attól csak a legritkább esetben lehet eltérni. Az előző példánál maradva: hiába akarná Bécs felgyorsítani a joganyagátviz sgálás (screening) fázisát a horvát csatlakozási tárgyalásokon, és végre hozzákezdeni az érdemi alkudozáshoz, a screening tempója nagyrészt az Európai Bizottságtól függ, amelyre e téren nehéz lenne nyomást gyakorolni. Az elnökséget leginkább korlátozó tény ező persze az „örökség”. Ezt illusztráljuk mondjuk a bel- és igazságügyi együttműködéssel. Itt 2004 novemberében az állam- és kormányfők csúcsértekezlete elfogadta az úgynevezett hágai programot, amely megszabta, hogy mit akar az EU elérni e területen 2005 – 2010 között. Ez alapján a bizottság 2005 márciusában készített egy részletes menetrendet, amelyet a tanács 2005 júniusában el is fogadott. Ezek után az osztrák elnökségre nem marad más, mint a menetrendben rá kirótt feladatok levezénylése (ez is tartalmaz persze némi mozgásteret, de nem sokat). Szó sincs persze arról, hogy sajnálni kellene egy országot, ha átveszi az EU elnökségét. A júniusi EU – USA csúcs napirendjének meghatározásakor például Schüssel kancellár markánsabbá tehet egykét olyan témát, amely
