Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-14
6 Benes mosoly a Magyar Nemzet 2006. január 14. 0:01 Szerző: Pataky István Nagy Testvérként tekint Eduard Benes volt csehszlovák államfő a prágai külügyminisztérium épületébe igyekvő diplomatákra, s csupa mosolygós tekintettel találkozik. A nyugati turisták számára egyr e népszerűbb cseh főváros egyik központi terén az arra járó európai polgárok megpihennek a tiszteletet parancsoló idős úriembert ábrázoló szobor talapzatán. Csehországot a Benesdekrétumokkal együtt befogadta az egyéb ügyekben oly kényes unió, így aztán P rágában azon nyomban szobrot emeltek az egykori elnöknek. A tavalyi avatáson ott tolongott a cseh politikusok aprajanagyja, a nemzeti lobogó mellett pedig ott fújta a tavaszi szél a csillagos kék zászlót is. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök provokáción ak é s a jószomszédi kapcsolatok elleni támadásnak minősítette a prágai külügyminisztérium előtt felállított Benesszobrot, s még az egyébként szótlanságáról híres magyar szocialista diplomácia is ejnyebejnyézett egy kicsit az ügy miatt. Benes pedig elmosolyod ott ott fent a talapzaton, majd magában felidézte az általa szignált dekrétumokat, amelyek a II. világháború utáni új, egységes csehszlovák nemzetállamnak a német és a magyar nemzetiségtől való megtisztítását célozták. Most újra felforrósodott a levegő a Benesdekrétumok, a magyarok meghurcoltatásai kapcsán, lényegi változás azonban aligha várható. Jirí Paroubek cseh miniszterelnök közvetett bocsánatkérésféleségét nem a nagy nyilvánosságnak szánta, így ma már alighanem visszaszívná az egészet, hisz Václav Klaus államfő gyors bírálata választási kampánykérdéssé tette az ügyet. Pedig Prágában alapvetően nincs vita Benes megítéléséről. Tavaly a cseh parlamentben csupán egyetlen olyan képviselő akadt, aki nemmel szavazott a volt elnök érdemeit méltató törvényr e. Baloldaliak, jobboldaliak és kommunisták mélységesen egyetértettek abban, hogy Benesre és tetteire méltán lehet büszke Csehország. Nehéz mit tenni ezen vélekedés ellen. Az a tizenötezres magyar közösség, amely ma cseh állampolgárként él, nincs abban a h elyzetben, hogy asztalt csapkodjon. Számukra az egyetlen cél az asszimiláció megfékezése. Tény, ez utóbbi szomorú folyamathoz a prágai politikának vajmi kevés köze van. Nem úgy, mint a Benest úgyszintén istenítő Szlovákiában, ahol magyarok ellen kampányoln i még mindig jó recept a választási sikerhez. A magyar – cseh viszony a Benesügyet leszámítva jónak nevezhető. Egy konfliktuskerülő, óvatos magyar diplomata akár úgy is fogalmazhat, hogy alapvetően problémamentes a kétoldalú államközi kapcsolat. Egy magyar diplomatának – ráadásul, ha az történetesen a Magyar Köztársaság elnöke – egyetlen mondatot kell mindenképpen kerülnie, ha Prágában nyilatkozik. Ez pedig így hangzik: a Benesdekrétumok kérdése nem jelent problémát a magyar – cseh kapcsolatokban. Sólyom Lás zló mégis fontosnak tartotta ezt kijelenteni. Ráadásul Václav Klaus jelenlétében, aki kisebb dührohamot kapott annak hallatán, hogy a cseh miniszterelnök – közvetve – bocsánatot kért a meghurcolt magyaroktól. Nem tudni, válaszgesztusnak szántae a magyar á llamfő a Benesre vonatkozó nyilatkozatát, vagy egy átgondolatlan, gyors véleményformálásról volte szó, de bármelyik változat legyen is igaz, diplomáciai hibaként könyvelhető el az eset. Újabb hibaként, hisz nem is olyan régen a felvidéki magyarok körében keltett döbbenetet, hogy szlovákiai látogatása kapcsán Sólyom László nem találkozott a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel. Benes ismét mosolyog a prágai talapzaton. vissza Megerősített prágai bocsánatkérés Magyar Nemze t 2006. január 14. Szerző: Somogyi Mátyás Tegnap a csehországi látogatáson tartózkodó Sólyom László magyar köztársasági elnök találkozott Jirí Paroubek cseh kormányfővel, aki ismételten megerősítette, hogy a második világháború utáni jogsérelmekért való bocsánatkérés nemcsak az egykori csehszlovákiai német antifasisztákra, hanem a magyar és a lengyel nemzetiségűekre is vonatkozik. A magyar államfő és a cseh miniszterelnök találkozóján – amint arról a cseh kormányszóvivő tájékoztatott – azonban a legnagyo bb figyelmet az európai együttműködés időszerű kérdéseinek és a regionális, valamint a kétoldalú együttműködésnek szentelték.
