Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-14
3 A Heti Világgazdaság internetes változata publicisztikát közölt a Financial Time sügyről Hirschler Richárd főszerkesztő tollából (Lövések a zászlóshajóra – Mi is van a Fidesz támadta FTmellékletben?, 2006. január 6. 15:15; utolsó módosítás: 2006. január 7. 18:49; illetve What does the FT supplement actually say? – Firing on the flags hip, 2006. január 7. 13:00; utolsó módosítás: 2006. január 7. 13:06). A közleményekre személyes érintettségre hivatkozva drótpostán január 11én 15 órakor juttattam el válaszomat az impresszumban megjelölt címre azzal, hogy kérem a HVG Onlineon való vált ozatlan közzétételét. Reagálás nem érkezett, január 13. déli telefonos érdeklődésemet és üzenethagyásomat követően a főszerkesztő úr nem hívott vissza. Az internetes illemkódex szerint elvárható 48 órás türelmi idő lejártával a válaszcikket a Magyar Nemzet változatlan formában adja közre. Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kedves Hirschler kolléga! Napokig tűnődtem, reagáljake vagy sem a Lövések a zászlóshajóra – Mi is van a Fidesz támadta FTmellékletben? című, 2006. január 6i keltezésű eszmefuttatására, amelyb en személyemet sajátos – nem kifejezetten hízelgő – összefüggésben érintette. Mivel írása időközben önálló életre kelt a második nyilvánosságban, úgy döntöttem, hogy kérem Öntől és a HVG Onlinetól kapcsolódó álláspontomnak ebben a formában való közzététe lét. „Mindennek előszeleként figyelemre méltó cikk jelent meg a Magyar Nemzetben Posztmodern idők címmel” – írja, miután előzőleg egy Deutsch Tamás által a Financial Timesmelléklet ügyében képviselt Fideszálláspontot ismertetett. Az „előszél” szó használ ata okokozati öszszefüggést sejtet egy párt és egy pártonkívüli publicista (jómagam) időben eltérő véleményalkotása között, ami számomra még akkor is kínos, ha Ön szerint én hatottam Deutsch Tamásra, nem pedig fordítva. Ha megengedi, a Fideszt érintő krit ikai kitételeire kívülállóként nem is kívánok reagálni. Így folytatja: „»A globális pénztőke zászlóshajójának, a Financial Timesnak (a cím idő és pénz nászát hirdeti) hitele, legendás függetlensége rendült meg, amikor kapcsolatba került Gyurcsány Ferenc ko rmányával« – írta Csontos János, a Magyar Nemzet egyik vezető publicistája.” Valóban írtam ilyesmit, de amit Ön idézőjelek közé helyez, olyat nem. Én egészen pontosan azt írtam: (a pénztőke) „sajtóbeli vezérhajója már a címében is hirdeti az idő és a pénz nászát: Financial Times. A pénzhez szorosan kapcsolódik a hitel, a pénzlaphoz meg a sajtóbeli hitel. Ez a legendás függetlenség rendült meg egy pillanat alatt, mihelyt a nagy múltú orgánum kapcsolatba került Gyurcsány Ferenc kormányával.” Amit ön nekem tul ajdonít, az szedettvedettnek tetszik a hitel és a sajtóbeli hitel összekapcsolása, illetve az árnyalt jelzőhasználat nélkül. Egyébként pedig minden szakasztott úgy történt, ahogyan írtam – nem értem, mi ezzel a gond. 1. A Gyurcsánykormány hirdetett a Fin ancial Times Magyarország mellékletében. 2. Gyurcsány Ferenc a parlamentben szóban, Kóka János minisztériuma a magyar sajtóban írott hirdetésekben a Financial Times magyar mellékletére hivatkozott, Ön által is elismerten szelektíven, tendenciózusan szemelg etve a Financial Times megállapításaiból. 3. A kormány először letagadta, hogy hirdetett a Financial Timesban. 4. Mikor beismerte, hogy hirdetett, Gyurcsány hazugsága óhatatlanul beszennyezte a vele üzleti kapcsolatot teremtő Financial Timesot is. Lehet, h ogy a lap vétlen volt abban, hogy magyar belpolitikai ütőkártyaként használták fel, de miután felhasználták, megrendült a hitele. 5. Véleményem szerint a londoniaknak nem elsősorban Orbán Viktorral, hanem Gyurcsány Ferenccel kellene leveleznie hitelrontás tárgyában. Ekként folytatta: „Sőt továbbment: Gyurcsány szántszándékkal hazudott az Országgyűlésben, amikor »független véleményként állított be egy adóforintokból megtámogatott külhoni sajtóösszeállítást«. A kormánypropagandához ezúttal külföldi fórumot h asználtak fel – vonja le a következtetést.” Ez is pontosan így van. Ha Gyurcsány úgy kezdi a parlamentben: „A Financial Times melléklete – amelyben kormányunk ennyiért és ennyiért hirdetett – azt mondja rólunk, hogy…”, akár folytatnia is fölösleges lett vo lna. Az pedig tény, hogy az összeállítást (ami cikkek és hirdetések összessége) adóforintokkal támogatták. Ennek ismeretében lehet, hogy a vitatott összeállítás – a Financial Times legjobb hagyományai szerint – tárgyilagos és elfogulatlan, de hogy nem függ etlen, az biztos. „Hogy is van ez? Kétségeink támadnak, hogy Csontos kolléga vagy akár a Fideszvezetők valamelyike alaposan átrágtae magát a hat oldalon. Mert akkor óvatosabban fogalmaztak volna” – véli főszerkesztő úr, megint lezseren összemosva engem a Fidesz vezetőivel. Ami engem illet, mindig a lehető legkörültekintőbben fogalmazok – így ezúttal is. A hat oldalon való hipotetikus elmaradt átrágás emlegetése picit lenéző rám nézve, de már ott elakad a dolog, hogy az általam írottak igazságtartalmának b izonyításához nincs szükség konkrét tartalomelemzésre. Ezt Hirschler kolléga a maga szempontjai szerint megtette, ám az általam írottakhoz semmit nem tett hozzá, és semmit nem vett el belőlük. „Még a Csontos által idézett mondat is más értelmet kap teljes fordításban: »A veszélyes gazdasági egyensúlytalanságok ellenére a magyarok – átlagban – jobban élnek, mint valaha«” – idézi. Én ezzel szemben azt írtam: „Fél tucat tisztázó távirat sem képes tisztára mosni azt az »objektív« megállapítást, miszerint a magy arok soha nem éltek olyan jól, mint a Financial Timesban mosolygó Gyurcsány – Kóka páros országlása idején.” Belátom, ez valóban publicisztikai egyszerűsítés volt, de alapjában véve Ön is úgy látta, mint én: a statisztikai átlag
