Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-13
27 vissza Titkosak a közpénzből finanszírozott pályázatok Több éve mulasztásos törvénysértésben van a Határon Túli Magyarok Hivatala · Szelektív adatvédelem 2006. január 13. (5 . oldal) Lukács Csaba Bár 2002 óta törvény kötelezné erre, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) honlapján hiába keressük a közpénzből finanszírozott pályázatok adatbázisát. Aki a pontos honlapcím birtokában mégis megtalálja az adatbázist, az hiába keresi több milliárd forint helyét, mert az üvegzsebtörvény ellenére úgynevezett technikai szám mögé rejtették azokat, akiknek a támogatásáról nem akarnak beszámolni. Hároméves késéssel, 2005. december elsején mutatta be a sajtónak Szabó Vilmos államtitká r a központi támogatásnyilvántartó rendszert – ez már a második demonstráció volt, mert a legutolsó Máérten, 2004 végén Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkára már ismertetett egy rendszert a nyilvánosság előtt. A nyilvános ság azonban ma is erősen korlátozott, hiszen a HTMH honlapján nem találtunk linket az adatbázisra (és a honlap keresője sem adott találatot a támogatásnyilvántartás kifejezésre), aki pedig valahonnan megszerzi a http://tamogat.htmh.gov.hu/ tamogatas webcí met, az is hiába keresi például az összesen másfél milliárd adóforintot kitevő központi koordinációs keret vagy a több száz milliós Esély a stabilitásra fejezet kifizetéseit. A hivatal 2002. január elsejétől van mulasztásos törvénysértésben, hiszen a szoms zédos államokban élő magyarokról szóló, 2001. évi LXII. törvény akkor lépett hatályba. Ez a jogszabály előírja: a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és az azok elbírálására létrehozott közhasznú szervezetek ezzel kapcsolatos döntéseiről központi nyil vántartást kell vezetni. A törvényt egy kormányrendelet egészítette ki, amely a HTMHt jelölte meg a rendszer kezelőjének. A szocialista – liberális kormány által megszavazott üvegzsebtörvény hatálybalépését követően minden közpénzre pályázó magánszemélynek vagy szervezetnek előzetesen nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi: a pályázatban közölt adatai közérdekűnek minősülnek, és kötelező módon nyilvánosságra kell hozni őket. A HTMH adatbázisában (amelyben jelenleg 35 milliárd forint igényelt és 22 mil liárd forint megítélt támogatásra utaló adat szerepel) mindezek ellenére sok száz millió forint sorsa úgynevezett technikai szám alatt lapul, a pályázók adatainak védelmére hivatkozva. Szentgyörgyi Lajos, a HTMH elnöki főtanácsadója a sajtótájékoztatón fel tett kérdésünkre elismerte a technikai számok létezését, de azzal indokolta: egyes tételek esetében az ombudsman tiltja a személyes adatok közzétételét. Az érv bizonyos esetekben jogosnak is tűnhet (például ha egy határon túli politikus anyaországi orvosi kezelését támogatják, az adatok és az összeg ismeretében következtetni lehet az adott politikus betegségére), de a törvény ennek ellenére egyértelműen fogalmaz, és a támogatottnak kell mérlegelnie, hogy ilyen áron kérie a támogatást vagy sem. Az ombudsman ra való hivatkozás is sántít: a HTMH korábbi elnöke, Bálint Pataki József ugyanis 2003. július 31én kelt levelében tényként jelentette be az adatvédelmi biztosnak, hogy „a szükséges informatikai fejlesztés megtétele és az adatszolgáltatókkal történő egyez tetések után eljutottunk oda, hogy adatokat tudunk fogadni a rendszerbe, és ezekből a törvényben megnevezett jogosultak számára – jelszavas hozzáférésen keresztül – tudjuk a jogszabályokban meghatározott adatok elérését biztosítani.” Péterfalvi Attila adat védelmi biztos ezt a bejelentést augusztusban tudomásul vette, arról viszont a levélváltásban nem volt szó, hogy áldását adta volna a közérdekű adatok eltitkolására. A HTMH különben csak a jelenlegi hatalomhoz közel álló politikusok és közéleti személyiség ek adatait védi ennyire. A hivatalból bizonyítható módon kikerült például az oktatásinevelési támogatást igénylők és a magyarigazolványt kérő határon túli magyarok összes személyi adata. A trükk évente több száz millió forintos kontrollálatlan pénzmozgást tesz lehetővé, hiszen a technikai számból nem derül ki, hogy kik, hol, milyen témában pályáztak, és hogyan számolnak el. A központi koordinációs keretről például Szabó Vilmos és a HTMH elnöke dönt, nem írnak ki nyilvános pályázatot, és – információink sze rint – nem követelnek olyan szigorú elszámolást, mint a nyilvánosan pályázók esetében. Ennek a keretnek a felhasználásával kapcsolatban lapunk évek óta hivatalos levélben kérdéseket tesz fel a HTMH folyamatosan cserélődő vezetőinek, de mindeddig nem kaptun k kielégítő választ kérdéseinkre. Úgy tudjuk, ebből a pénzből finanszírozzák – többek között – a szocialista – liberális kormánnyal szimpatizáló határon túli magyar politikusok kampányait. Egy másik – évente több száz milliós keret – az úgynevezett szegedi f olyamatot támogató Esély a stabilitásra program, amely során szintén nyílt pályázat nélkül ítélnek meg jelentős összegeket a jugoszláv utódállamok demokratizálására.
