Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-11
19 Ellenzéki vezetők kifogásolták az új gázárakat, amelyek szerintük ellehetetlenítik az iparvállalatokat, és a kisfogyasztókat is sújtják. Azt is bírálták, hogy a megállapodás révén Oroszországnak túl nagy a befolyása az ukrajnai gázimportra, és ez veszélyezteti Kijev energiabiztonságát. A parlament jogkörét jelentősen megnövelő, január 1jén életbe lépett politikai reform értelmében a parlament egyszerű többséggel is menesztheti a kabinetet, új kormányfő kijelölésére az átmeneti rendelkezések értelm ében azonban csak a márciusi parlamenti választások után van joga. Politikusok és jogászok véleménye megoszlik azt illetően, hogy a parlamentnek az egész kabinetet vagy csak az egyes minisztereket van joga meneszteni. Nesztor Sufrics, az ellenzéki Egyesült Szociáldemokrata Párt képviselője elismerte, hogy a határozatnak nincs jogi hatálya. Szerhij Holovatij igazságügyminiszter szerint az az abszurd helyzet állt elő, amelyben sem a kormány, sem a parlament nem alakíthat kormányt a márciusi választásokig. A Jehanurovkabinet 2005 szeptemberében váltotta fel Julija Timosenko kormányát. vissza Oda a szavahihetőségünk? - Orbán szerint a kabinet tudatosan hamisította meg a Brüsszelnek küldött adatokat Magyar Nemzet 2006. január 11. Szerzők: György Zsombor - Lovas István A szavahihetőségünket vesztettük el az unióban, ahol immár nem vesznek minket komolyan – mondta el tegnap a Kossuth rádió Háttér című műsorában Orbán Viktor. Az exkormányfő szerint a költségvetésről Brüsszelbe k üldött adatok nem felelnek meg a valóságnak, ráadásul a kormány pontosan tudta előre, hogy a leírt számok nem teljesíthetőek, s „ez leértékel bennünket”. A Fidesz elnöke úgy vélte, korábban elismertek minket, azt mondták, Magyarország illeszkedik be majd a legkönnyebben a közösségbe. Most az utolsók vagyunk. „A baj a kormány miatt állt elő” – szögezte le a politikus, hiszen szerinte a problémák a gazdaság azon részeinél jelentkeznek, amelyekre az államnak befolyása van. „Ez nem azt jelenti, hogy az állami vagyont el kellene kótyavetyélni”, hanem azt, hogy rendet kellene teremteni körülötte – fejtette ki a Brüsszelből nemrégiben hazatért Orbán Viktor. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője nyilatkozatban ítélte el Orbán Viktor, a F idesz elnökének lapunk kérdésére adott azon válaszát, amely szerint Brüsszelben Magyarország még három hónapig reménytelen országnak számít. Mint arról tegnap beszámoltunk, a volt miniszterelnök az Európai Néppárt kongresszusán az Európai Bizottság Magyaro rszágot várhatóan ismét elítélő nyilatkozatára utalva elmondta, az unióban a súlyos költségvetési deficit és az annak orvoslására képtelen kormány miatt Magyarországot „zárójelbe tették”. A Tabajdinyilatkozat a Fidesz politikusait és Járai Zsigmond MNBel nököt azzal vádolja: „ott ártanak az országnak, ahol nem szégyellnek.” Tabajdi szerint „mi, akik napjainkat itt töltjük, az Orbán Viktor által mondottak ellenkezőjét tapasztaljuk. Magyarország az unió megbecsült tagja, a magyar gazdaság teljesítményét isme rik és elismerik, a magyar kormányképviselők és EPképviselők többsége védi az ország érdekeit.” Reagálásában Szájer József, a Fideszdelegáció vezetője azt hangoztatta, hogy „nem Orbán Viktor, hanem az Európai Bizottság készül újabb elmarasztalásra” a kor mány ellen, és nem szerencsés, hogy „a szocialista európai parlamenti képviselők a választási kampányt be akarják hozni az Európai Parlament falai közé”. vissza Autonómia: összefogást sürget Tőkés Magyar Nemzet 2006. janu ár 11. Torkig vagyunk a kommunizmussal, és fél évszázad távlatából ’56 szelleme arra kötelez, hogy az egyház, a civil szféra és a politikum összefogva harcoljon az autonómiáért – mondta Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi rendezvényén, ahol a Közjó Szolgálatában elnevezésű díjat is átadták. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Duna Televíziónak nyilatkozva kiemelte, a Románia európai integrációját megelőző évben az erdélyi magyarság szempontjából három törvény megalko tása sarkalatos. „Mindenekelőtt az egyházügyi törvényre gondolok az integráció öszszefüggésében, az oktatási törvényre gondolok, amely magába foglalja az egyházi oktatás kérdését is, másfelől a romániai magyarságnak az autonómiatörekvéseit emelném ki” – fo galmazott a református püspök. A rendezvényen elhangzott: az autonómia létfontosságú az erdélyi és a partiumi magyarság számára, s elfogadhatatlan, hogy az értékek és előnyök érvényesülése továbbra is Bukarest és Budapest klientúraépítő forráselosztásától függjön. vissza
