Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-09
10 autonómiakövetelésükkel, amelyet Belgrád nem tart támogathatónak, s ezt máris tudomásukra hozta a minap odalátogató Borisz Tadics szerb elnök. Az albán követelé s más szituációt teremtett a Vajdasági Magyar Szövetség és a másik három magyar párt közötti vitában is. Az utóbbiak szerint – ennek a véleménynek a szószólója a Vajdasági Magyar Demokrata Párt – a délszerbiai albánok autonómiakövetelése eldöntötte a vitá t: nincs mit várni, hanem egységesen kell követelni a magyar kérdés rendezését a reciprocitás és az egyidejűség elvei alapján. Kasza bírál. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ellenzi a vajdasági magyarok kérdését a koszovói rendezéshez kötn i. Mi több, a kisebbségi közösség számára egyenesen veszélyesnek látja a saját Trianonját élő, frusztrált és nyomorgó szerbség ingerlését az autonómiaköveteléssel. Mint nemrégiben a Magyar Szónak nyilatkozta, a területi autonómia csakis Budapest és Belgrád megegyezésének alapján valósulhat meg. Mint utalt rá, a világnak fontosabb a stabilitás, mint a vajdasági magyarság, Budapest pedig szerinte inkább a semmit sem hozó gesztuspolitikát választja, mint az esetleges konfrontálódást a szomszédokkal. (S. I.) Felmérik a romákat A cseh kormány a cigányság helyzetét javítaná intézkedésével 2006. január 9. (9. oldal) Somogyi Mátyás Új monitoringrendszer létesítéséről döntött a napokban a cseh kormány, mellyel az országban élő roma népesség foglalkoztatottságának, jövedelmének, lakásviszonyainak, eladósodása mértékének és művelődési lehetőségeinek felmérését végeznék. A szigorúan névt elenül történő adatgyűjtés célja, hogy a hivatalos szervek hatékonyabban intézkedhessenek a romák életviszonyainak javítására. A legutóbbi, 2001. évi népszámlálás adatai szerint Csehországban csupán 11 ezer személy vallotta magát roma nemzetiségűnek, ám eg yes becslések szerint számuk eléri a negyedmilliót. Szakemberek rámutatnak: a megoldatlan problémák egyik forrása, hogy az állam figyelme eddig főként a romák etnikai és kulturális igényeire s nem a legégetőbb gond, a romák szociális elszigeteltségére irán yult. Roman Kristof cigánypolitikai szakértő úgy látja, hiábavalók a nagyszerű és költséges oktatási és kulturális programok, ha a cigány emberek elvesztik hajlékukat, ha uzsorások áldozataivá válnak. A csehországi romáknak ugyanakkor nem tetszik a kabinet roma monitoring tervezete. A cigány szervezetek vezetői rámutatnak: a múltban az ehhez hasonló adatgyűjtés mindig ártott a kisebbségeknek, s erősítette a diszkriminációt. Az Info Roma Kontakt civil szervezet attól tart, hogy a tisztviselők a különféle lis tákon megjelölik a nem fehér bőrszínű személyeket. Václav Miko, a szervezet elnöke azt javasolja a Paroubekkabinetnek, hogy inkább a rasszisták monitorozását rendelje el, s azokat vegye reflektorfénybe, akik felelősek a romák nyomorúságos helyzetéért. Előítéletes újságcikkek A Financial Times után az Economist is bekapcsolódott a magyarországi kampányba 2006. január 9. (7. oldal) Szentesi Zöldi László Újabb brit lap hallatta hangját a Financial Times elhíresült mellékletéről szóló vitában. Az Economis t friss számában érdes hangú írás ismerteti az országimázsnak álcázott hirdetésről folyó magyarországi csatározást. Ha mindeddig akadtak, akik nem olvastak még elfogult, az igazságot csak apró részleteiben felvillantó, a magyar ellenzékkel szemben teljes m értékben előítéletes külföldi újságcikket, feltétlenül szerezzék be a legújabb Economistot. Mit lehet például ezzel a mondattal kezdeni: „(a választások közeledtével) a Fidesz vezetői, úgy tűnik, azt gondolják, hogy minden lehetőséget meg kell ragadniuk ar ra, hogy üssenek egyet a kormányon”. Ez lenne a tényeket feltétlenül tiszteletben tartó, pártatlanságáról és korrektségéről híres brit újságírás? Vagy: „A választások idején a Fidesz híveinek kedvelt időtöltésük a külföldi sajtó csépelése. A 2002. évi vála sztási hadjáratban egy titokzatos Kontroll Csoport állt elő azon külföldi tudósítók névsorával, akik állítása szerint a »magyarellenesség« bűnébe estek, s a listát közzétette a Fideszhez közel álló Magyar Nemzet hasábjain. A dolgok még csúnyább fordulatot vettek, amidőn több jobboldali újságíró megjelent a televízióban, és antiszemita és melegellenes sértésekkel verbálisan bántalmazta a jegyzékben szereplő személyeket.” Az Economist azonban nem áll meg félúton. Szerintük a Fidesz tagadta, hogy köze lenne a Kontroll Csoporthoz. Furcsa módon azonban, miután egy
