Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-09
7 - Mit gondol a Mucuskaügyről? - Annyi véleményem van róla, amennyi egy külső szemlélőnek lehet. De nem is fogok rákérdezni, mert nem szeretnék olyasmiben vájkálni, ami tulajdonképpen már lezárt ügy, és a következményeket talán érdemtelenül viselik azok is, akik az ügyben egyáltalán nem érintettek. - Azóta viszont időről időre felvetődik: megengedhetőe, hogy külföldi állampolgárok nagy számban dolgozzanak egy politikailag ennyire kényes helyen. Van, a ki 90 százalékra teszi ezt az arányt. - Ez a szám kétségkívül túlzó. Ilyen jellegű speciális statisztikánk egyébként sincs, nem is volna túlzottan ildomos, ha ilyesmit kurkásznánk. Az említett tisztviselők amúgy is már magyar állampolgárok, következéskép pen ugyanúgy kell rájuk tekintenünk, mint bármelyik más magyar állampolgárra. - Fennállása óta rendszeresen elhangzik a vád a HTMHval kapcsolatban, hogy nem ügyeket, hanem pártokat finanszíroz. - Ügyeket támogatunk, pártokat nem pénzelünk. Hozzá kell tenni: Magyarországnak és az éppen hivatalban levő kormányoknak a legitim magyar érdekvédelmi szervezetekkel van kapcsolatuk a határon túl. A támogatásokat odaítélő testületek tagjait ők delegálják. Az említettek ebből következően kötődnek az adott szervez etekhez. Lehet persze erre azt mondani, hogy Magyarország valójában a határon túli pártokkal trafikál, de ez azért nem volna igazságos dolog. A kuratóriumok, a Szülőföld Alap kollégiumai munkájának végeredménye ugyanis a határon túli magyarok programjait s egíti. - A határon túliak egy része panaszkodik, hogy kevesebb támogatási pénz jut nekik. - Ezek az összehasonlítások attól is függenek, hogy ki milyen szándékkal és csoportosításban veti egybe ezeket az egyébként korrekt módon csak igen sok forrásból összeállítható adatokat. Én viszont úgy gondolom, hogy amikor az említett statisztikákat összeállítják, fontos figyelembe venni a kormány ötpontos nemzeti felelősség programját. Ennek egyes céljai - a határon túli magyarságra vonatkozó alkotmányos státus k ialakítását leszámítva - lényegében megvalósultak. - Nemritkán keletkezik olyan benyomás, hogy a szomszédos államokban működő magyar kisebbségi pártok közvetlenül bekapcsolódnak az anyaországi belpolitikába. Nem gondoltak még arra, hogy a támogatási pénz ek elosztásakor feltételként szabják például az anyaországi pártok iránti politikai semlegességet? - Az alapstruktúra ma az, hogy a magyar állam azokkal van dialógusban, akik pártok küldöttei. Vagyis a mindenkori magyar kormánynak kötelessége meghallgatn ia minden véleményt. - Nem lehetne elvárni tőlük, hogy ne szóljanak bele - mondjuk - a mostani választási kampányba? - Szerintem ezt el lehet várni az érintettektől, hiszen a határon túli magyar közösségeket képviselő pártoknak nem feladatuk, hogy Magyarország belpolitikai é letébe beleszóljanak. Komlós Attila 1947ben született. 1966tól a Budapesti Református Teológiai Akadémia, majd a princetoni teológiai szeminárium. 19721978: több egyházi tisztség betöltője az egyházi sajtó és a nemzetközi kapcsolatok terén. 197819 84: a Reformátusok Lapja hetilap munkatársa. 19841996: a lap főszerkesztője és kiadója. 19901992: az MVSZ megbízott főtitkára, majd ügyvezető alelnöke. 19932004: a MÚOSZ ügyvezető elnöke, majd általános elnökhelyettese, elnökségi tagja. 19962005: az An yanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke. vissza Egyelőre biztonságban kohéziós EUforrásaink Népszabadság • Szőcs László • 2006. január 9.
