Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-07
18 Gladbach, Bonn, Düsseldorf, Aachen, Essen, Duisburg, Mühlheim an der Ruhr, Wuppertal közti útvonalon. Lelkipásztori tevékenysége mellett pedig vezeti a kölni érsekség római katolikus lelkészségének otthont adó Mindszenty Magyar Házat. Thieboldsgasse 96. A bejárat mellett márványtábla emlékeztet a sokat szenvedett magyar hercegprímás látogatásaira. Mindszenty József kétszer járt itt – utolj ára 1974ben – , és mondott misét a dómban több mint ezer hívő előtt. Az egyháztanács ezt követően döntött úgy, hogy az 1964ben alapított magyar ház, az „Ungarnhaus” az ő nevét viselje. A harminchat esztendős Lukács József 1998 óta irányítja e vallási, kul turális és társadalmi központot. Származására, vándorútjának kiindulópontjára már lakosztályának ülőgarnitúrája felhívja a látogató figyelmét. A pirosfekete csíkok a székely székek női viseletének színeit idézik. – A Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson sz ülettem. A rendszerváltozás után mellém szegődött a szerencse, és teológiai tanulmányaimat külföldön folytathattam. 1991ben kerültem a bécsi Pazmaneumba, a tizenhetedik században életre hívott magyar papnevelő intézet kollégiumába – kezdi történetét a fia tal atya. Gyergyószentmiklós után Bécs ismeretlen világ, a család szorongással, de kicsit büszkén is eresztette útnak a família addig egyetlen útlevélhez jutott tagját, aki naphosszat állt sorban Gyulafehérváron, amíg végre kézhez kapta „a Nyugat kulcsát”. A bécsi Westbahnhofból kilépve a fiatalember megállt, feltekintett az égre, és feltette magának a kérdést: „Na, most mi lesz veled, Józsi?” A kollégiumnak akkor ő volt az egyetlen papnövendéke. Szorongó érzéssel igyekezett a Pazmaneumból az egyetemre beir atkozni. Az alig tizenöt perc távolságra eső célhoz másfél órás keresgélés után ért el. – Térképem nem volt, németül nem tudtam, a szélrózsa minden irányába kóboroltam. Kemény iskola volt számomra átjutni a nagyvárosi élet buktatóin! – emlékezik az első na pokra. Intenzív nyelvkurzus elvégzése után kezdhette meg végre tanulmányait a teológiai fakultáson. A peregrinus előtt újabb útszakaszt nyitott a neki folyósított ösztöndíj. A pénzt az akkor a Ruhrvidéki Essenben dolgozó magyar lelkész, dr. Major Márk ajá nlotta fel a gyulafehérvári teológiai főiskolának, hogy lehetővé tegyék egy papnövendék taníttatását. A választás rá esett. József atya ma is érzi, hogy bőkezűen kijutott neki a mennyei támogatásból. – Temesváron szenteltek pappá 1993 nyarán, így ennek az egyházmegyének a papja vagyok. Egy évvel később kerültem át Ausztriából Németországba, a Ruhrvidékre, ahol a bochumi plébánián voltam három éven keresztül főállású segédlelkész. A kölni megbízatásba pedig úgy estem bele, mint légy a tejbe. – A mindaddig o tt dolgozó plébánost saját kívánságára elhelyezték, utódként a németországi magyar főlelkész választása rá esett, és ehhez kérte a temesvári püspök beleegyezését. – Főpásztoromnak, a bánáti sváb származású Sebastian Kräuternek nem volt ellenvetése. Jómagam érdekes kihívásnak tekintettem e feladatot és elvállaltam. Azóta nyolc esztendő telt el. A vatikáni Szentszék igehirdetője román állampolgárságú vendégmunkásként, kétévente meghosszabbítandó német tartózkodási engedéllyel gondozza a Mindszenty Magyar Házb ól a legsűrűbben lakott tartomány déli részének magyar nyelvű polgárait. Igen tarka csoporttal van dolga: fél évszázada érkezett emigránsokkal, politikai menekültekkel, átmeneti munkavállalókkal, egyetemistákkal, a biznisz szerencselovagjaival, a nemzetköz i bűnözésnek áldozatul esett, prostitúcióra kényszerített lányokkal, betegség sújtotta, ápolásra szoruló emberekkel. – Néha nagyon nehéz helyzetekben kell helytállni. Legutóbb a kölni egyetemi klinikáról magyar orvosok hívtak egy huszonkét éves lányhoz, ak i már haldoklott, leukémiás volt. A kórház vezetősége értesítette magyarországi családját. Én láttam el az időlegesen kómába esett lányt a betegek szentségével, és igyekeztem a szüleit vigasztalni. A szomorú példa a magyar lelkipásztori tevékenység átalaku lását jelzi NyugatEurópában, ahol az emigránsokkal való törődés a migránsokra tevődött át. A statisztikai adatok szerint a földön állandó jelleggel kétszázmillió keresztény ember van úton. Rájuk való tekintettel, az ő érdekükben született meg tavaly a Vat ikán pápai instrukciója: „Erga migrantes caritas Christi”, azaz Krisztus szeretete a vándorlók iránt. Ennek alapgondolata vezeti Lukács Józsefet is: – Anyanyelvi lelkipásztori szolgálatot ajánlunk fel a közelünkbe került magyaroknak, hogy fennmaradjon a k apcsolatuk az egyházzal. A posta havonta ezernégyszáz háztartásba juttatja el a Lukács József szerkesztette egyházközségi értesítőt, amely elgondolkoztató elmélkedést, a szentmisék, rendezvények pontos műsorát tartalmazza. Négyezer magyar hívő tudja, hogy a kilenc városban lezajlott misék után József atya beszélgetésre, kávézásra invitálja őket. A Mindszenty házban találkoznak a Petróczy Kata cserkészcsapat kiscserkészei, működik a hét végi magyar óvoda meg iskola. A gondosan rendezett könyvtárban hatezer m agyar nyelvű, elsősorban szépirodalmi jellegű kötet várja az érdeklődőket. Egykor tizenhárom diákszoba is rendelkezésre állt az épületben. – Sajnos ezeket az 1990es évek elején a kölni érsekség anyagi meggondolásokból megszüntette, és átalakíttatta bérlak ásoknak. Mind a mai napig rendszeresen érdeklődnek nálam Kölnben tanuló ösztöndíjasok, hogy
