Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-07
16 Munkatársunktól Decemberben teljes egészében kifizetik a határon túli magyaroknak szánt idei oktatásinevelési támogatásokat, ugyanakkor az Illyés Köz alapítványhoz (IKA) pályázók egy része csak 2006ban juthat a megítélt támogatáshoz – jelentette ki még novemberben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára, Szabó Vilmos. Ezúttal megtartotta ígéretét: a MeH: a pénzek visszatartása miatt ugyanis az IK A 113 millió forintot nem folyósított az elmúlt évi 190 milliós keretből csupán a megítélt összeg hatvan százalékát tudták kifizetni. Csak most utalta át a Határon Túli Magyarok hivatala (HTMH) a közalapítványnak a hiányzó összeget, az IKA heteken belül to vábbítja a támogatásokat. Erdélyhez hasonlóan a többi határon túli régióban is mindössze a megítélt támogatások körülbelül hatvan százalékát tudta kifizetni a közalapítvány, amelynek éves költségvetése mintegy egymilliárd forintra rúg – ezt az összeget a m indenkori kormány bocsátja az IKA rendelkezésére. A költségvetés felhasználásáról egyrészt a helyi közösségek alkotta alkuratóriumok döntenek, másrészt saját hatáskörükben osztják el a kuratóriumok a rendelkezésükre álló összeget, amelynek fennmaradó részé t az IKA működtetésének költségeire fordítják. Az államháztartási hiány miatt azonban a kormányzat összesen 480 millió forintot tartott vissza az IKAnak szánt összegből – ebből 380 milliót a HTMHnak, 100 milliót pedig a Szülőföld Alapnak kellett volna ál lnia. Novemberben Szabó Vilmos, a MeH államtitkára még azt ígérte, decemberben kifizetik a visszatartott pénzt. Ezzel szemben a HTMH csak most utalta át a hiányzó 380 milliót, amely várhatóan jövő héten jelenik meg a közalapítvány számláján. Mint Laborczi Géza, az IKA kuratóriumi titkára lapunknak elmondta, amint a pénz megérkezik a közalapítványhoz, megkezdik a kifizetetlen támogatási pénzek folyósítását a pályázóknak – reményei szerint három héten belül mindenki hozzájuthat a neki megítélt pénzhez. Kérdés ünkre Laborczi megerősítette: előfordult, hogy néhány pályázó nehéz helyzetbe került a késedelmes kifizetés miatt – mint mondja, nem tehettek mást, mint hogy türelmet és megértést kérjenek tőlük, hiszen a késlekedés nem az IKA hibájából fordult elő. Laborc zi azt is tudatta: adott esetben az elszámolásoknál is tekintetbe veszik a késedelmes kifizetés miatt felmerült gondokat. Sólyomüzenet az MTInek Kozma Miklós emlékét is felidézték az alapítás évfordulóján 2006. január 7. (2. oldal) Czirják Imre Kozm a Miklósnak, az MTI 1920ban hivatalba lépett elnökének a munkásságát hangsúlyozták többen a hírügynökség alapításának 125. évfordulóján. Sólyom László államfő üzenetében kitért az objektív tájékoztatás fontosságára. Messze vagyunk attól a kortól, amikor a tudósító inkább a Bibliát olvasta be az egyetlen telefonvonalba a következő hír érkezéséig, nehogy másnak kelljen átadnia a készüléket, a komoly hírügynökségi tevékenység célja és etikája azonban változatlan maradt – írta Sólyom László köztársasági elnö k a Tisza Kálmán miniszterelnök kormányának segítségével Egesy Géza és Maszák Hugó által létrehozott Magyar Távirati Iroda (MTI) alapításának 125. évfordulója alkalmából kiadott üzenetében. A hírszolgálat akkor hasznos, ha „gyors, kimerítő és mindenekfelet t objektív (…) nem szabad kombinációkba bocsátkozni, színezni vagy elhallgatni” – idézte az államfő Kozma Miklós MTIelnöknek az 1920as években megfogalmazott gondolatát, hozzátéve amit szintén Kozma írt: ez a munkaterület „nem a pártharcok pocsolyájába v aló”. Sólyom László hangsúlyozta: az MTIt törvény kötelezi a közszolgálati jellegnek megfelelő sokoldalú, tényszerű, gyors, hiteles, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásra. Az információk feltartózhatatlan özönlése és sokasodása közepette felérték elődik az, ami a nemzeti hírügynökségnek eddig is megvolt: a szelekció hatalma – véli az államfő, hozzátéve, hogy a közszolgálat igazi mércéje az érték és a minőség. A köztársasági elnök üzenetét Vince Mátyás, az MTI jelenlegi elnöke olvasta fel az Országg yűlés felsőházi üléstermében rendezett ünnepségen. Szerinte az 1945ben „fasiszta” vállalatként államosított távirati iroda a kormánytól függött, egészen a rendszerváltásig. Mandur László, a parlament szocialista alelnöke is külön méltatta Kozma Miklóst, a ki „Horthy Miklós rábeszélésére” 1920as kinevezésével elsőként és több mint 20 évig töltötte be az elnöki posztot. Mandur szerint Kozma személye határozta meg a hírügynökség fejlődési ívét. Gyarmati László, az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének (TTT) alelnöke lapunk kérdésre elmondta: felfedezhető az objektivitásra és pártatlanságra törekvés a távirati iroda munkájában. Majd Vince Mátyás szavaira hivatkozva kifejtette: az MTI is szokott hibázni, de az a lényeg, hogy a hibák gyors és pontos korrekciója megtörténjen. Érdeklődésünkre megerősítette, hogy volt olyan eset, amikor olyasmiről tudósított az MTI, ami meg
