Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-03
24 A memorandum értelmében Magyarországnak az európai uniós csatlakozás után is biztosítania kell a határon túli magyar közösségek számára az azonos lehetőségeket az anyaországi felső oktatási tanulmányok folytatására. Szabó Vilmos kabinetfőnöke, Petróczi Sándor ezzel kapcsolatosan kifejtette az MTInek, hogy az EUcsatlakozás után indokolatlan lenne hátrányos helyzetbe hozni azoknak az országoknak a fiataljait, amelyek még nem EUtagok. Ebből kifolyólag a magyar kormány azt tervezi, hogy már a következő tanévtől a külföldi diákok a magyarországiakkal azonos feltételekkel, korlátozás nélkül felvételizhetnének magyar felsőoktatási intézményekbe, de magyar nyelvű felvételi vizsgát kel lene letenniük. Megszűnne a tandíjkötelezettség, az állami ösztöndíj - amelyet eddig 2530 délvidéki fiatal kapott , viszont megmaradnának a tanulmányi ösztöndíjak. A Szabadkán aláírt memorandum szerint fontos az is, hogy növekedjék a vajdasági magya r diákok száma szerbiai felsőfokú oktatási intézményekben, és ennek érdekében ki kell dolgozni a szülőföldön való továbbtanulást elősegítő ösztöndíjrendszert, illetve a meglévő kollégiumi férőhelyen bővítésének tervét. Ezeket a feladatokat prioritásként k ezelnének a Szülőföld Alap forrásainak felhasználása során. Kasza József ez utóbbi elképzelést mondta a nyolcpontos memorandum legfontosabb rendelkezésének, mivel az elősegítené a délvidéki magyarok szülőföldön való megmaradását. Emellett az is fontos szerinte, hogy a dokumentum kitér délvidéki szórványmagyarság sajátos oktatási igényeinek kielégítését célzó programok kidolgozására, illetve "iskolaközpontok" létrehozására Nagybecskereken (Zrenjanin) és Újvidéken. A magyar kormány a memorandumban ki fejezi készségét, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai tanítóképző kar, illetve a szabadkai multikulturális tudományegyetem létrehozásához. Szerepel a szándékok között az oklevelek egyenértékűségének elismeréséről szóló, 1980ban aláírt j ugoszlávmagyar ekvivalencia egyezmény korszerűsítésének terve is. vissza Budapesti szlovák szervezetek tüntettek a Kossuth téren Budapest, 2005. december 2., péntek (MTI) - A kisebbségi jogok megvalósulása érdekében és a jövő évi költségvetés ellen tartottak tiltakozó demonstrációt budapesti szlovák szervezetek pénteken a Kossuth téren. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal azt közölte: az Országgyűlés és a kormány fontosnak tartja a nemzetiségek képviselőivel fennt artott folyamatos párbeszédet. A tüntetés a Nagymező utcában, az egykori nemzetiségi szövetségek központja előtt kezdődött, majd a mintegy ötven ember az Alkotmány utcán keresztül, rendőri kíséret mellett a Kossuth térre vonult. A parlament előtt N oszlopy Katalin főszervező, a fővárosi szlovák önkormányzat tagja felolvasta Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének címzett 13 pontos petíciót. A szervezetek egyebek között követelik a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének rendezését, egy önálló kisebbségi rádióadás létrehozását, önálló, nyugati frekvencia biztosításával, valamint azt, hogy az Oktatási Minisztérium vonja vissza a nemzetiségi oktatási fejkvóta eltörlését illetve csökkentését. "Bízunk abban, hogy a magyar kisebbségi polit ika, melyet oly sokan nagyra értékelnek, valóban arra törekszik, hogy az államalkotó tényező nemzeti kisebbségek felé tett kötelezettségvállalásainak érvényt akar és tud szerezni" - fogalmazott Noszlopy Katalin. A demonstráción - mint elmondta - a szlo vák mellett horvát, német és szerb szervezetek is képviseltették magukat. A Matica Slovenská nevű hazafias szlovák művelődési szervezet is részt vett a tüntetésen. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH az MTInek küldött közleményében úgy fogal maz: az Országgyűlés és a kormány fontosnak tartja a nemzetiségek képviselőivel fenntartott folyamatos párbeszédet. "A közösségeiket érintő döntések meghozatalakor rendszeresen konzultálunk a kisebbségek országos önkormányzataival" - áll a dokumentumban. A NEKH kiemeli, hogy az Országgyűlés pártjai között folyamatos egyeztetés zajlik többek között a törvényhozás képviselőinek jövőbeni létszámáráról. Az egyeztetések egyik kiemelt kérdése továbbra is a kisebbségek országgyűlési képviseletének megoldása, a melynek kidolgozásába - mint a NEKH írja - bevonják a kisebbségek országos önkormányzatainak képviselőit is. A hivatal fontosnak tartja, hogy a közmédia keretében is biztosítható legyen a kisebbségek kulturális autonómiája. Hangsúlyozza, hogy az Országgyűlés részére benyújtott 2006. évi központi költségvetési javaslatban - a civil szervezetek állításával ellentétben - nem szerepelt a kisebbségi kiegészítő támogatás eltörlése. Ugyanakkor a kétnyelvű kisebbségi oktatás további támogatását lehetővé t évő kiegészítő keret az idei évihez képest jelentősen növekszik - teszi hozzá a NEKH. Mint írja, a kormányzati kisebbségpolitika egyik vívmányának tartja annak a pénzügyi forrásnak a megteremtését, mely lehetővé tette, hogy az elmúlt években a kisebbsé gek országos önkormányzatai egyre több nemzetiségi oktatási és kulturális intézményt alapíthattak, illetve vehettek át. vissza
