Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-03
17 utóbbihoz hozzányúlni. "Azt a megoldást nem támogatjuk, hogy az új tagországok fizessék ki a régi uniós kompromisszumok árát" – mondta Gyurcsány Ferenc. Az agrá rreform nem sürgős A probléma viszont az, hogy az agrárreformnak Budapest sem igazán elkötelezett híve, csak akkor támogatná, ha a magyar gazdák támogatási szintje a csatlakozási szerződésben kikötött 2013nál hamarabb érné el a régi tagállamok gazdáiét. Amikor viszont azonos szintre kerül a kettő, még inkább védeni akarjuk majd a gazdáink pénzét. Az agrártámogatásokhoz a tagállamok nagy része ragaszkodik, s Blairnek tegnap még azért is érvelnie kellett, hogy legalább azokat a WTOfelajánlásokat, melyek a már elhatározott reformok végigvitelével is teljesíthetők, ne akadályozzák a tagállamok. Blair egyébként egyetértett azzal, hogy a költségvetés három vitatott területe összefügg, és megerősítette: hajlandó a visszatérítés egy részéről lemondani, de csak a z új tagállamok javára, mert "ezzel NagyBritannia már tisztességgel kivenné részét a bővítés költségeiből". vissza Stratégiai játék Magyar Hírlap 2005. december 3. A kiszivárgott hírek arról szólnak, hogy az EU új tagállamai nemet mondanak ugyan Tony Blairnek a felzárkóztatási támogatások tízszázalékos csökkentésére, ennek feléről viszont hajlandók lennének tárgyalni. Mindezt egyelőre persze szigorúan a nevük elhallgatását kérő diplomatáktól tudjuk, ami lehet egyfel ől egy kompromisszum fogadtatásának tesztelése és lehet nyomásgyakorlás a partnerekre. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, tudni kellene, kiderülte csütörtökön a baltiaknak, tegnap pedig a visegrádiaknak, mit akarnak valójában a britek. Mert lehet, hogy egyszer űen kapkodtak, elnökségük elején eredményeket ígértek, aztán hónapokig nem történt semmi, ami meg most folyik, az pótcselekvés: épp ésszel elfogadhatatlan ajánlatot tesznek a leginkább kiszolgáltatottaknak, akik vagy belemennek egy rossz üzletbe, vagy elle nkeznek, ám akkor legalább részben okolhatók a költségvetés bukásáért. De ugyanúgy belefér az is, hogy a britek hagyták időzavarba kerülni az uniót, majd nekirontottak az újaknak, kikényszerítenek egy alkut, azzal a kezükben pedig megpróbálhatják elérni a régi csapatnál is az engedményeket. Szóval: ha az újak tudják, mit akar Blair, akkor a baj nem olyan nagy, konkrét tervre konkrét válaszokat lehet találni, sőt ha például a pénzhez jutás feltételei rugalmasabbakká válnak, még jól is járhatnak. Ha viszont nem látták át a helyzetet, az sokkal zűrösebb. Nincs ugyanis garancia arra, hogy a tíz ország egyformán értelmezi a brit javaslatot, akkor pedig egyenként "vadászhatják le" őket: azokat, akik annak idején Koppenhágában külön megállapodásokat kötöttek azért , mert akkor bejött, a többieket azért, mert már bánhatják, hogy annak idején nem ügyeskedtek. Más kérdés, hogy valószínűleg a briteknek sem az a jó, ha mindenkivel külön kell alkudozniuk, mert az bizony időbe telik. Kínos, de attól még sajnos ez a helyze t: az új tagok egyenként az unió gyenge, gyengébb, leggyengébb láncszemei. Ennek megfelelően kell tehát viselkedni. Nem keménykedni, hanem összefogni kell. Például: kötni egy még vállalható egyezséget a britekkel, s aztán velük együtt menetelni a többiek t öbbletjuttatásainak megkurtításáig. Vagy ellenkezőleg: közösen nemet mondani Londonnak, s együtt megakadályozni, hogy ilyen elvekre épülő költségvetés szülessen. Életképes alternatívák – s bármelyik jobb a különalkuknál. vissz a Gál Kinga felszólalt az AI bécsi tanácskozásán Bécs, 2005. december 2., péntek (MTI) - Nemzetközi konferenciát tartott pénteken Bécsben az Amnesty International (AI) Az EU emberi jogi felelőssége címmel, amelyen felszólalt Gál Kinga (ENPED, Fide sz) európai parlamenti képviselő. Gál Kinga előadásában egyebek között kiemelte a létrehozandó Alapvető Jogok Ügynökségének a szerepét az unió emberjogi politikájának a kialakításában. Lényegesnek nevezte, hogy az Alapvető Jogok Ügynöksége egyszerre fe leljen meg a függetlenség és felelősség követelményének. Az ügynökség mandátumának ki kell terjednie az Alapvető Emberjogi Charta által felsorolt területekre, illetve hangsúlyosan a nemzeti kisebbségek védelmére is. Gál Kinga szerint rendkívül fontos az is, hogy a létrehozandó ügynökség prioritásainak, munkaprogramjának meghatározása, vezetőinek kiválasztása kiegyensúlyozottan tükrözze mindhárom EUintézmény részvételét a döntési folyamatban.
