Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-30
14 A Külügyminisztériumba kéretik az ukrán és orosz nagykövetet a földgázellátás tiszt ázására Budapest, 2005. december 29., csütörtök (MTI) - A Külügyminisztériumba kéretik csütörtökön az orosz és az ukrán nagykövetet a magyarországi földgázellátás biztosításával kapcsolatos kérdések tisztázására - közölte a tárca helyettes szóvivője a z MTIvel. Szabó Ferenc elmondta: a két nagykövetet délutánra várják a Külügyminisztériumba. Korábban Bársony András államtitkár és Gémesi Ferenc helyettes államtitkár is tárgyalt a földgázellátás biztosításáról Ukrajnában, illetve Moszkvában; ak kor Magyarország ígéretet kapott arra, hogy a szükséges mennyiségű földgázt megkapja - tette hozzá. Indoklása szerint azonban a megbeszélések óta történtek változások, ezek tisztázására kéretik be a nagyköveteket. Kóka János gazdasági és közlekedési m iniszter szerdán az MTI érdeklődésére elmondta: a magyar háztartások gázellátása biztonságban van, az oroszukrán gázvita magyarországi hatásainak elkerüléséért a kormány folyamatosan tárgyal a partnerekkel. Alapvetően oroszukrán gázszállítási vitáról van szó, amelynek lényege, hogy az orosz Gazprom a jövőben Ukrajnának a korábbi, alapvetően szovjet időkből örökölt ár többszöröséért kívánja eladni a földgázt. Európába ugyanakkor Ukrajnán keresztül érkezik az orosz földgázexport mintegy négyötöde - jegy ezte meg a miniszter. Hozzátette, hogy a Gazprom szerdán arról tájékoztatta a Molt: nem tudják garantálni, hogy az ukrán fél a földgázszállítmányt maradéktalanul eljuttatja az ukránmagyar határra, annak ellenére, hogy az oroszukrán határon átadják a szerződött mennyiséget. A Mol szerződése alapján az orosz fél a magyarukrán határon garantálja a szállítandó mennyiséget, a Mol válaszlevelében az orosz féltől a változatlan szállítás garanciáját kérte - mondta Kóka János. vissza Törökbecse – Új Becse? 2005. december 29. [22:21:19] A nemrég nyilvánosságot kapott szenttamási helységnévtábla ügyhöz hasonló eset történik Törökbecsén. Ugyanis mind a mai napig tart a huzavona a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése körü l. A Civil Mozgalom aktivistái a napokban ellátogattak Törökbecsére, hogy utánajárjanak mi gátolja meg abban az illetékeseket, hogy kihelyezzék a kétnyelvű helységnévtáblákat. A polgármesteri hivatalban Aca T. Đukičin polgármester szívélyesen fogadott ben nünket, és elmondta, hogy a fő gond azzal van, hogy a község alapszabályzata, mivel nincs összhangban a törvénnyel, nem teszi azt lehetővé, hogy magyar nyelven is kiírják a helység nevét. - Én beterjesztettem az alapszabályzat módosítását, amiben javasolta m, hogy Törökbecse magyar elnevezése szerepeljen a táblákon, ám a közgyűlés ezt nem szavazta meg. A képviselők zöme nem támogatja a Törökbecse elnevezést, mert az rossz érzéseket kelt a szerb nemzetben, ugyanis a török időkre, az ottománi hódoltságra emlék ezteti a többségi nemzetetmondta a polgármester úr. A polgármester meglátogatása után aktivistáink felkeresték Erdmann Ferencet, a helyi VMDK képviselőjét, aki rávilágított olyan részletekre, amelyeket a polgármestertől nem hallottunk. - Egyszerűen arról van szó, hogy senki nem akarja a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését. Sem a polgármester, sem a képviselők. A polgármester úr is az alapszabályzattal takaródzik, de tulajdonképpen neki sem érdeke, hogy a magyar felirat kikerüljön a táblákra. Amikor az alapszabályzat módosítását kellett volna megszavazni, csak a VMDK négy és a VMSZ egy képviselője szavazott rá, még a „ligás” magyarok is ellene szavaztak. Az az igazság, hogy mondvacsinált ez az egész alapszabályzat módosítási ügy, egyszerűen csak alkalma zni kellene a törvényt, hasonlóan, mint Szenttamás község esetében, és máris megoldódna a problémavélekedik Erdmann Ferenc. A VMDK helyi képviselője a továbbiakban beszámolt a CM aktivistáinak arról is, hogy a Demokrata Párt képviselői referendumot írnána k ki az ügyben, de tudomása szerint már levelet is intéztek a Magyar Nemzeti Tanácshoz, azzal a kérelemmel, hogy a hagyományos Törökbecse elnevezés helyett, a településnek legyen Új Becse a magyar elnevezése. Talán mondani sem kell, hogy ezt a törekvést ny ilván nem a tolerancia iránti vágy hozta létre. Beszélgetésünk végén, Erdmann Ferenc szóvátette, hogy nem csak a helységnévtáblákkal van gond, hanem az élet más területein is megnyilvánul a negatív diszkrimináció. A helyi könyvtárban és a rendőrségen ninc s magyar ajkú alkalmazott, más közszolgálati vállalatoknál is csak elvétve, az utcanevek nincsenek kiírva magyarul, létezik ugyan kétnyelvű pecsét a községházán, de az a polgármester fiókjában található, amelyet nem engedélyez használni.
