Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-29
14 – A népszavazás óta eltelt egy év bőségesen meggyőzött bennünket, hogy nemcsak a magyarországi kormánypártok, hanem az ellenzék sem kívánt igazán foglalkozni az üggyel, semmiképpen sem tartja első számú feladatának. Hiába várjuk, hogy ezt a kérdést a magya r politika megoldja. Ezt Magyarország csak kényszerítő körülmény folytán fogja megtenni. Ennek békés formája lehet egy újabb népszavazás, de kiválthatja különleges nemzetközi helyzet is. Ha ma rendeznék a népszavazást, az MVSZ pontosabban fogalmazva tenné fel a kérdést az anyaországi választópolgároknak. Úgy hangzana: akarjae, hogy a külhoni magyarok, akiket akaratuk ellenére fosztottak meg magyar állampolgárságuktól, egyoldalú nyilatkozattétellel visszaszerezhessék azt. – Az állampolgárság megadásának s zorgalmazása mellett nem sikkadnak el a világszövetség egyéb célkitűzései? – Az állampolgárság kérdése azért dominál nagymértékben, mert ezt félbeszerbe hagyni nem lehet. Viszont az e körül dúló vihar közepette megpróbáltunk érdemlegeset cselekedni. Pél dául az európai alkotmánytervezet számára 2004 júliusában kidolgoztunk egy olyan fejezetet, amelybe becikkelyeztük az autonómia három formáját, a közösségit, a különleges státusú településekét és a területit. Augusztusban meghirdetett segélyakciónknak kösz önhetően mintegy 15 millió forint gyűlt össze a székelyföldi árvízkárosultak számára. A Magyarok 6. Világkongresszusának nyomvonalán továbblépve teljesen új szemléletet sikerült felmutatnunk a magyarság és a Kelet viszonya tekintetében, hiszen például Kolo zsvár is láthatta Mario Alinei professzort, Európa egyik leghíresebb nyelvészét, aki a magyar – etruszk nyelvrokonságról, a magyar nyelv Kárpátmedencei jelenlétét négyezer évvel visszavetítő könyvet írt, ráadásul előadása a dákoromán kontinuitás fészkében, a Daicoviciféle Babeş – Bolyai Tudományegyetemen hangzott el. Megszületett szövetségünk honlevele, amely Trianon óta az első egyetemes magyar személyi okmány. Ha figyelembe vesszük, hogy világszervezetünk öt éve egyetlen fillért nem kap a magyar költségveté sből, elmondható, hogy megtettük, amit emberileg meg lehet tenni. – Kolozsváriként hol érzi magát otthon: Magyarország vagy Erdély fővárosában? – Ez nem érzés kérdése, hanem ténykérdés. Családommal, gyermekeimmel együtt Kolozsváron élek, az pedig múló jelenség, hogy MVSZelnöki tisztségem miatt most több időt töltök Budapesten. Gyermekeim is a kincses városban jártak egyetemre, holott nagy magyar divat szerint világgá küldhettük volna őket. Családomnak és magamnak szigorúan megszabtam, hogy Erdélyt el n em hagyjuk. – Eszerint nincs magyar állampolgársága. – Nincs. Az MVSZ 2000ben tartott tisztújítása előtt benyújtottam a kérvényemet, mert megpróbáltak kizárni az elnöki tisztségért folytatott versenyből amiatt, hogy nem vagyok állampolgár. De nem kívá ntam kedvezménnyel élni, ami státusomból fakadóan megillethetett volna, azt mondtam, lássuk, mibe kerül ez egy átlag magyar embernek. Tehát még nem lettem magyar állampolgár. vissza Komlós Attila a határon túli magyarság újdonsült "első számú ügyintézője" Új Magyar Szó 2005. december 29. Szerző: Guther M. Ilona, Budapest "A külügyminiszterrel együtt, a kormányfő egyetértésével kértük fel Komlós Attilát a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöki posztjára, ő elfogadta ezt, január elsejei hatállyal a kinevezési procedúra folyamatban van, amikor ez megtörténik, válik hivatalossá a kinevezés, de magát a tényt nincs okunk titokban tartani" - nyilatkozta az ÚMSZnek Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért fel el ős politikai államtitkára. Kérdésünkre az államtitkár elmondta, azért esett a választás Komlós Attilára, mert olyan személyt kerestek, aki sok szállal kötődik a határon túli magyarsághoz. "Komlós Attila életének nagy része ilyen - tette hozzá , jól példá zza ezt az Anyanyelvi Konferencia keretében végzett munkája, széles körû kapcsolatrendszere a határon túl, tapasztalatai e téren." Szabó Vilmos megjegyezte, Komlós tagja a miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének is, így nem tekinthető rendkívüli nek, hogy rá esett a választás. "Nagy megtiszteltetésnek tartom a felkérést a HTMH elnöki tisztségére, minden nyûgével és gondjával együtt - nyilatkozta lapunknak Komlós Attila. - Közel harminc esztendeje, diákkorom óta foglalkozom határon túli magyar ügy ekkel. A Magyarok Világszövetségének f őtitkára voltam 1989 szeptemberétől 1995 decemberéig, aztán az
