Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-29
13 partnereink erélyesebb fellépésre számíthatnak részünkről – jegyezte meg az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Kilátásba helyezte, hogy Kolo zsvár költségvetésének vitája alkalmával az RMDSZ nemigen lesz hajlandó kompromisszumra. – Amennyiben a büdzsé tervezete nem felel meg teljes mértékben elképzeléseinknek, nem szavazzuk meg – jegyezte meg László Attila. Rosszul számolt munkaévek Az érin tett, Fekete Emőke úgy véli: ha azt a munkakönyv alapján számolták volna az éveket, megfelelt volna a követelményeknek, hiszen 2001től jogtanácsos az RMDSZ ügyvezető elnökségén. – A vizsga napján tudtam meg, hogy a munkaéveim miatt nem jutottam túl az elő zetes szűrésen, és hogy a szükséges munkaéveket csupán az egyetem befejezését követően számítják. Fekete Emőke, aki 2003ban fejezte be felsőfokú tanulmányait a BBTE jogi karán, úgy véli, a bizottság tagjai rosszul értelmezték a munkaévek kiszámításának mó dját. Nehezményezi, hogy nevét fel sem tüntették az elutasítottak jegyzékén. – Úgy döntöttem, nem fellebbezek, már csak azért sem, mert ezt csupán azok tehetik, akik alulmaradtak a megmérettetésen, engem pedig nem is engedtek vizsgázni – közölte. Ellentm ondó értelmezések Veress Emőd ügyvezető alelnök a Szabadságnak kifejtette: a hölgy hiába volt alkalmazott, a 2001 – 2003 időszakot a bizottság nem számíthatta fel, hiszen a jelölt nem rendelkezett diplomával, a szakmai tapasztalatot igazoló éveket csupán a z oklevél kibocsátása után számít – mondta. Ezzel szemben Fekete Emőke azt állítja: 2001ben a Kolozs megyei munkaügyi hivatalnál hivatalosan elfogadták és iktatták szerződését, amelyben az állt: jogtanácsos az RMDSZ ügyvezető elnökségénél. – A jogtanács osok jogállásáról szóló törvényt 2003ban módosították, ezután valóban csupán jogi oklevéllel rendelkező személyek tölthetik be a jogtanácsosi állást, egyetemi hallgatók nem – mondta. Félrevezetésnek minősíti, hogy a jelentkezéskor azt mondták neki, a munk akönyvet veszik figyelembe. – Értesíteniük kellett volna, hogy másképp értelmezik a kérdést – tette hozzá. Uniós elvárásnak tesz eleget a kormány Veress Emőd emlékeztetett: január 1jétől a prefektusok többé nem közméltóságok, hanem főköztisztviselők. Előbbi politikai, utóbbi pedig közigazgatási tisztséget fed. – Eddig a prefektusok az aktuális kormánypártot/kormánypártokat képviselték, könnyen le lehetett őket váltani. Ezzel szemben a köztisztviselők nem lehetnek párttagok, nem nevezik ki őket, hanem v ersenyvizsgáznak az állás betöltésére. A változás az Európai Unió elvárásai szellemében született, az 1990es évek elejétől ugyanis sok gond volt a prefektusokkal, több esetben is visszaéltek pozíciójukkal, és erőteljesen beavatkoztak az önkormányzatok tev ékenységébe. vissza Patrubány: Magyarország csak kényszerítő körülmény folytán adná meg Erdély.ma [ 20051228 - 20:52:29 ] Forrás: Rostás Szabolcs, Krónika – Idén jóformán nem akadt olyan téma, amely jobban foglalk oztatta volna a magyarságot az MVSZ által napirendre tűzött kettős állampolgárság kérdésénél. – Érthető, hiszen ez volt az első népszavazás a magyarországi rendszerváltás óta, amelyet nem az állam vagy egy politikai párt kezdeményezett. A magyar nép szám ára azért volt meghatározó esemény, azért foglalkozik vele ily soká a közélet, mivel Magyarország alkotmánya szerint a legfőbb hatalom a népfenség, amely „békeidőben” az országgyűlési képviselők révén közvetve, ügydöntő népszavazás alkalmával pedig közvetl enül gyakorolja hatalmát. Tetézte mindezt a népszavazást megelőző drámai egymásnak feszülés, hogy a kormánypártok képesek voltak olyan dologra, amit józan gondolkodású ember nem képzelhet el, vagyis, hogy a nemmel való szavazatra vagy távolmaradásra biztat tak. Emiatt vált a pártpolitika martalékává a népszavazás. Drámai lett az eredmény is, hiszen legrosszabb álmomban sem gondoltam volna, hogy olyan sokan szavaznak majd nemmel. – Képes megsaccolni, mikor lesz a külhoni magyaroknak magyar állampolgárságuk?
